Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 30 (55. szám) - A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
3717 V. NÉMETH ZS OLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A vita végén engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam az elhangzottakat s az azokkal kapcsolatos kormányzati álláspontot. Mind a p lenáris, mind a bizottsági üléseken voltak olyan kérdések, főleg az általános célkitűzéseket illetően, amelyben összhang volt közöttünk. A megvalósítást illetően azonban jelentős eltérések voltak a kormány és az ellenzék álláspontja között. Nos, hát melyek voltak azok a kérdések, amelyekben konszenzus alakult ki? Mindenekelőtt abban volt egyetértés, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az agrárium és a vidék olyan kiemelt jelentőségű szervezete, amelynek hatékony működése közös érdekünk. Közös é rdekünk, mivel célunk az, hogy olyan szervezeti és jogi környezetet teremtsünk, amelyben a gazdák, gazdálkodók minél előbb és hiánytalanul megkapják a nekik járó támogatást. Ennek megfelelően a vita is döntően ezeket a kérdéseket érintette. Nem véletlenül, hiszen hiába fordított az állam az elmúlt években közel 20 milliárd forintot az MVH informatikai rendszerének fejlesztésére vagy még inkább fenntartására, mire átvettük a kormányzást, több mint 20 ezer kérelem esetében késésben voltunk. Meg kell jegyeznem , hogy a késedelmes általános cé területén jelentős haladást értünk el, mivel a lemaradások felét mára sikerült ledolgozni. Tisztelt Országgyűlés! Nem meglepő tehát, hogy az MVH eljárásainak gyorsítása visszatérő elem volt a vitában. Kétségtelen tény, és e bben is egyetértés volt közöttünk, hogy az MVH eljárásai nem egy esetben az indokoltnál is bonyolultabbra sikerültek, s amire az expozéban is utaltam, indokolt lenne azok teljes körű áttekintése. Álláspontunk ezzel kapcsolatban nem változott, legkésőbb a 2 0142020 közötti időszakra érvényes KAPreform ismeretében már javaslatot kívánunk tenni az eljárásrend átfogó egyszerűsítésére. Szeretnék néhány szót szólni azokról az indítványokról, amelyek a kezdeményezőjük által megfogalmazott szándékokkal ellentétes tartalommal kerültek benyújtásra. Ilyen például az az indítvány, amelyik a 3 hónapos ügyintézésre vonatkozó szabályt törölné a javaslatból. Itt nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy visszatérő elem, hogy nem vagyunk tekintettel a munkanapra és a naptári napra. Ebből az ellentmondásból gondolják képviselőtársaim azt, hogy hosszabb lesz az általános cé. Nem lesz hosszabb. Ha elfogadnánk az ellenzéki javaslatot, azzal az eljárást egy hónappal meghosszabbítanánk. Nem mindegy ugyanis az sem, hogy a hiánypótlás sal a határidő újrakeződike, és hogy annak időtartama beleszámíte az eljárási határidőbe. Ugyancsak hadd utaljak az itt elhangzott néhány félmondatra, amely a gazdákra hárításról, a gazdák kárára történő szabályokról szól, hogy sanyargatjuk az ügyfelet. (17.50) Nem léteznek gazdák meg ügyfelek, hanem vannak ilyen gazdák is, és vannak olyan gazdák is. Itt a jogszabály a többség számára kedvező szabályokat, a túlnyomó többség javára kedvező szabályokat kíván hozni, hiszen az MVHnál folyó közigazgatási ható sági eljárás nagyban különbözik más egyéb, a Ket. alá tartozó eljárásoktól. Itt nem egyedi ügyintézésekre kerül sor, hanem csoportos ügyintézésekre, tehát a közérdek, a gazdák közös érdeke az, hogy minél előbb elintéződjön a közös ügyük, mert amíg valaki a ddig lövöldözik a céltáblára, míg el nem találja a nem tudom, hányadik fellebbezéssel, addig a többi vár a pénzére. Több módosító indítvány is kibővítené a feltételek meglétének utólagos igazolására rendelkezésre álló határidőket. Megértem, hogy egyegy üg y elintézése az adott személynek akár létfontosságú is lehet, de amikor a gazdasági és jogpolitikai megfontolásból értékválasztás előtt áll a jogalkotó, akkor azt hiszem, az a helyes irány, ha a feltételeket időben teljesítő meghatározó többség érdekeihez szabjuk a szabályozást, nem pedig a kisebbséghez. A kisebbség ugyanis nem alakíthat ki olyan helyzetet, amely például a visszaosztási ráta késedelmes megállapítása miatt a támogatási döntés meghozatalát is késlelteti, viszont a fellebbezés során a feltétel ek meglétének utólagos igazolását korlátok között lehetővé tevő bizottsági vagy kapcsolódó módosító indítvány támogatását elképzelhetőnek tartom.
