Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 30 (55. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - TALABÉR MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3599 Én úgy gondolom, hogy savanyú a szőlő, tisztelt kormánypártiak (sic!) , ez a bizottsági ülésen is elhangzott, mert önöknek eszükbe sem jutott annak idején, hogy a nők kettős hivatását elismerjék. Igen, nagy bűn volt ez, mint ahogy száz és ezer bűnt elköv ettek a Magyar Köztársaság állampolgáraival, a családokkal, a gyerekekkel szemben, és elkövettek a nőkkel és asszonyokkal szemben. Furcsa, hogy ezt egy volt miniszter, egy nő szájából hallom. Ahelyett, hogy lelkiismeretfurdalása lenne, kritizálja a nemzet i együttműködés kormányának e törvényjavaslatát. Úgy gondolom, hogy talán el kéne gondolkodni, és talán meg sem kellene szólalnia. Köszönöm, hogy ! Tisztelt K, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, ké pviselő úr. Sajnos, Vágó Gábor, a kisebbségi vélemény bejelentett előadója nincs jelen (Közbeszólások a kormánypártok padsoraiból.) , így az nem fog elhangzani. Tisztelt Országgyűlés! Most áttérünk a vezérszónoki felszólalásokra, 2020 perces időkeretben. E zek közben kétperces felszólalásokra nincs lehetőség. Elsőnek megadom a szót Talabér Mártának, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő asszony! TALABÉR MÁRTA , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tis ztelt Országgyűlés! A röviden össztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény az utóbbi években több olyan módosításon esett át, ami megnehezítette az eljárási szabályokat, továbbá a nyugdíjba vonulók nyugellátásának megállapítási rendjét, ille tve a nyilvántartást nehezítette. Ilyen volt például a nyugdíj mellett munkát vállalóknál a 0,5 százalékos emelés, az egyéni munkáltatói nyilvántartó lap, közismertebb nevén nyenyilap beküldésének megváltozása, valamint a közigazgatási eljárás határidőine k rugalmatlansága. Melyek is a benyújtott javaslat legfontosabb pontjai, illetve mi is az intézkedés célja? Ahogy a miniszter úr expozéjában és a bizottságok többségi előadói részéről is elhangzott, a nők munkaerőpiacon és a családban való helytállásának e lismerése a mi reményeink szerint elősegíti az érintettek további családi szerepvállalását, ezzel együtt támogatja a fiatal gyermekes anyukák újbóli munkába állását. Ez egy kicsit válasz is Szűcs Erika képviselő asszony megnyilvánulására, hogy nem 40 év ut án kellene honorálni a családi helytállást. De igen, 40 év után is nagyon sok asszonynak, nőnek jólesik ez az elismerés, amiben most részesülhet. A jelen benyújtott javaslat legfontosabb eleme, hogy a választási ígéretünkhöz híven meg kívánjuk teremteni a lehetőségét a hosszú munkaviszonnyal rendelkező hölgyek nyugdíjkedvezményének megteremtésére, és - ahogy már említettük többször - a nők kettős, családi és munkahelyi szerepvállalásának, a családi helytállás mellett elért hosszú munkaviszonyának elismerésé re. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a javaslat nem a szolgálati időből indul ki, hanem az úgynevezett jogosultsági időből, ami azt jelenti, hogy legalább 32 év munkavégzéssel eltelt időhöz legfeljebb 8 év gyermekneveléssel töltött idő párosulhat. (9.20) A tö rvényjavaslat ebben az esetben azt is jelenti, hogy ha valaki például több gyermek nevelése esetén is csak három évet töltött el gyermekneveléssel, akkor értelemszerűen 37 év munkavégzéssel eltelt idővel kell rendelkeznie. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjmegállapítás szabályait ez a módosítás nem változtatja meg, így a nyugdíj kiszámításánál az iparitanulóéveket, valamint a felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok idejét, a munkanélküliellátás időtartamát ebben a nyugdíjba vonulási formában is figyelembe egvalósítást. Például ha az érintett hölgy 14 éves korában ipari tanulónak ment, és 17 éves kora óta munkát végez, akkor negyven év munkaviszony után 57 éves korában vonulhat teljes összegű öregségi nyugdíjba, a nyugdíj kiszámításánál azonban negyven plusz három év alapján kerül megállapításra a nyugdíj összege, azaz a negyven év jogosultsági idő után a hölgy részére a nettó átlagkeresetének 80 százaléka jár, de a három iparitanulóév is beleszámít a szolgálati időbe, így a hölgy 57 évesen magasabb összegű nyugdíjat, összesen a nettó
