Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 30 (55. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RÉTHELYI MIKLÓS nemzeti erőforrás miniszter, a napirendi pont előadója:
3592 hatályba lépő személyi jövedelemadó gyermekkedvezményére vagy éppen a napokban bejelentett és rövidesen önök elé kerülő törvényjavaslatra, amely ismét lehetővé teszi az édesanyák számára, hogy három évig o tthon maradjanak gyermekükkel. A most előttünk lévő javaslat is a családokat, a generációk közötti együttműködést hivatott erősíteni, s el kívánja ismerni azt az erőfeszítést, amit az édesanyák az elmúlt évtizedekben családjukban és munkahelyükön tettek. A z előttünk lévő törvényjavaslat legnagyobbrészt a röviden össztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítását tartalmazza, de a biztosítottak számára kedvező hang volt kö javasol a rehabilitációs járadékról szóló törvényben is. A nyugdíjtörvényben javas olt módosítások közül a nyugdíj előtt álló nők kiemelt várakozással tekintenek a 40 év jogosultság megszerzése utáni nyugdíjba vonulás szabályainak alakulására. A nagy várakozás miatt fokozott kritika, sok esetben félreértés miatti aggodalom övezi az új ke dvezmény bevezetését. Nézzük a tényeket, mit tartalmaz a javaslat! Azok a nők, akik a nyugdíjrendszernek hosszú ideig - hangsúlyozom: hosszú ideig - voltak munkabér vagy azzal azonosan kezelendő jövedelem után járulékfizetői, azok korhatár nélkül mehetnek nyugdíjba. A hosszú időt a javaslat 40 évben határozza meg. A nők azonban nemcsak munkahelyükön álltak helyt a 40 év alatt, hanem otthont teremtettek, gyermekeket vállaltak, neveltek, legalább kettős helytállást teljesítettek. Ezt úgy javasoljuk elismerni, hogy a 40 év helyett kevesebb, de legalább 32 év munkaviszonyt is elegendő igazolni, ha a 40 évhez hiányzó időben az igénylő gyermeknevelés miatt volt távol a munkából. Amikor a következő években e kedvezmény igénybevételével nyugdíjba készülő édesanyák g yermeket vállaltak, a termékenységi mutató 2,3 gyermek volt. A nyolc év gyermeknevelési idő kissé hosszabb, mint a két gyermek után általában igénybe vett gyermekgondozási ellátások időtartama. Természetesen a 40 év munka utáni nyugdíjazás a gyermektelen n őket is megilleti. Sokan kifogásolták, hogy a tanulmányi idők kiesnek a beszámítható időből, és ez félreértésre is okot adott, mert többen úgy gondolták, hogy a szolgálati idő számítási szabályai változtak meg. Szeretném leszögezni, hogy a szolgálati idősz ámítási szabályai nem változtak, továbbra is figyelembe kell venni a szakmunkástanulóidőt, a felsőoktatás nappali tagozatán 1998 előtt folytatott tanulmányok idejét, az ápolási díj, a munkanélküliellátás idejét. Mi okozta hát a félreértést? A bevezetendő új kedvezmény egy példa nélküli, különleges kedvezmény, ilyen a nyugdíjrendszerben eddig nem volt, mert korhatárra tekintet nélkül, pusztán a hosszú munkaviszonyra alapozva tesz lehetővé nyugdíjba vonulást. Ezzel a nyugdíjkorhatár elérésekor megállapított ellátásokhoz viszonyítva akár 610 évvel hosszabb nyugdíjfolyósítási idő keletkezik. Ezt a többletfolyósítási időt járulékfizetéssel kell megalapozni, ezért nem vehetők figyelembe a jogosultságnál a járulékfizetéssel nem fedezett, például a felsőoktatásb an töltött idő, illetve a kedvezményes járulékfizetéssel teljesített szakmunkástanulóidő vagy az ápolási díjban részesülés ideje. A gyermekneveléssel eltöltött időre járulékfizetés nélkül is vonatkozik a jogosultság. A hosszú járulékfizetési idő a gyermek vállalás idejével, maximum 8 évvel számítva tehát a jogosultságot alapozza meg. Akkor azonban, amikor a nyugdíj összegét kell kiszámítani, természetesen minden szolgálati időt el kell ismerni, és ez a nyugdíj összegében meg fog mutatkozni. Az új kedvezmény jelentőségét fokozza, hogy a jogosult a megállapított nyugellátást csökkentés nélkül, teljes összegben megkapja. Az új kedvezmény igénybevételének is feltétele a fennálló munkaviszony, illetve a bármilyen munkavégzés megszüntetése. A megállapított nyugdíj mellett az általános szabályok szerint lehet keresőtevékenységet folytatni, vagyis egy éven belül a minimálbér 18szorosát meghaladó kereset esetén a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Még egy félreértést kell eloszlatnom, mert sokan azt hiszik, hog y a bevezetni javasolt új kedvezménnyel megváltozik a nyugdíjjogosultság feltétele vagy a már ismert előrehozott, csökkent összegű előrehozott öregségi nyugdíj szabályai módosulnak. Szeretném hangsúlyozni, hogy az öregségi nyugdíj jogosultsági feltétele ne m változik, továbbra is a már ismert, korosztályonként
