Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 30 (55. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RÉTHELYI MIKLÓS nemzeti erőforrás miniszter, a napirendi pont előadója:
3593 meghatározott nyugdíjkorhatár betöltésekor, 20 év szolgálati idővel vehető igénybe. Hasonlóan megerősítem, hogy a nyugdíjtörvényben szabályozott korhatár előtti nyugdíjazási lehetőségek változatlanul f ennmaradnak. Szélesebb választási lehetőségük lesz a nyugdíj előtt álló nőknek, hogy melyik kedvezménnyel kívánnak élni. Természetesen nem fog tudni mindenki valamennyi kedvezmény közül választani, de a kedvezmény annyiban tér el az általános szabálytól, h ogy többletfeltételeket ír elő, s csak azok élhetnek az új szabállyal, akik azt teljesíteni tudják. (8.50) A nők nyugdíjkedvezménye a fiatalabb korban megadott nyugdíjazási lehetőség révén elősegíti az érintett nők további családi szerepvállalását, és ezál tal gyermekeik, a fiatalabb gyermekes anyák munkaerőpiaci részvételi feltételei is javulnak. Ezen kívül az idősebb szülők ápolására is családon belül kerülhet sor, ami a szociális intézményi szolgáltatásokhoz való hozzájutás ismert szűkösségéből eredő fes zültséget is enyhíteni fogja. A nyugdíjtörvény számos további lényeges módosítást tartalmaz. A javaslat szerint meghosszabbodna a korkedvezményes munkaköri jegyzék alkalmazhatósága. Ez a korkedvezményes munkakörökben dolgozó mintegy 50 ezer munkavállaló sz ámára jelenti a további jogszerzés biztonságát. A nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lapos adatszolgáltatási kötelezettség meghosszabbítása a nyugdíjmegállapítás számára jelentené az adatbiztonságot. Évek óta tervezzük ennek az adatszolgáltatási form ának a megszüntetését, csökkentve ezzel a munkáltatók terheit. Sajnos, a két merőben eltérő informatikai rendszer, az APEH és a nyugdíjbiztosítás rendszere, az ezek közötti adatátadás még mindig nem nyújt kellő biztonságot ahhoz, hogy az adóhatóságtól kapo tt adatok alapján több év, esetleg évtized múlva élethosszig tartó nyugellátás legyen megállapítható. Az adatvesztés a majdani nyugdíjasok, köztük a mai többletadatszolgáltatást teljesítők számára forintban kifejezhető, súlyos kárt okozna. Kedvezőbb lesz a javaslat szerint a nyugdíj mellett munkát vállalók számára a befizetett nyugdíjjárulékuk ellenében járó nyugdíjnövelés megállapításának szabályozása. Jelenleg csak akkor kaphatják meg a járulékuk fejében a növelést, ha legalább 365 napon át járulékot fiz ettek. Ez azt jelenti, hogy akár 364 napig is hiába fizet valaki járulékot, ha egy teljes évnél akár csak egyetlen nappal is rövidebb a járulékfizetés ideje, elvész a befizetése, vagy pedig csak akkor juthat hozzá, ha ismét tud dolgozni és további járuléko t fizetni. A javasolt módosítás értelmében a ledolgozott napok számától függetlenül, minden évben el kell számolni a nyugdíj mellett dolgozókkal. Az év során befizetett járulékuk fejében kérelmükre meg kell állapítani a nyugdíjnövelést. A javaslat arra von atkozóan is tartalmaz részletes szabályokat, hogy a korábbi években szerzett, eddig el nem ismert jövedelmek után miként kell megállapítani a nyugdíjnövelést. A nők korhatár nélküli nyugdíjazási lehetőségével is összefügg az a javaslat, amely szerint megsz űnne az a korlát, hogy a szolgálati idő megállapítását legfeljebb tíz évvel a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően lehet kérni. Továbbra is lehet kérni a különböző kedvezményekre, például korkedvezményre jogosító idők megállapítását is. A szolgálati idő, illetve a kedvezményre jogosító idő igazolását évente egy alkalommal lehet majd kérni. Mindez könnyebbé teszi a biztosítottak számára az életpálya tervezését, fokozza a nyugdíjtudatosságot. A rehabilitációs járadékról szóló törvényben több, a jogosultak sz ámára kedvező módosítást tartalmaz a javaslat. A rehabilitáció során az ellátásban részesülő érdeke, hogy mielőbb, még az ellátás folyósítása idején munkába álljon, és fokozatosan visszatérjen a munka világába, fokozatos terhelés mellett emelkedjen a jöved elme. A rehabilitációs járadék jövedelempótló jellege miatt azonban ős eltérések kell, hogy az egészségromlás miatt elvesztett keresetet milyen mértékben pótolja az ellátás mellett szerzett
