Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 26 (53. szám) - John Bercow, a brit képviselőház elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BARÁTH ZSOLT (Jobbik):
3402 Az, hogy valamilyen állapotban, szükségállapotban szükséges olyan intézkedéseket tenni, amelyek az egész ország érdekét Országgyűlés, azokat meg kell lépni, tudniillik, aki nem cselekszik, az is bűnös. Kellett, szükség volt rá, és majd egyszer vissza lehet térni egy más megoldásra. Mélyen tisztelt hölgyek, urak, a jogállamiságot és az emberek érdekét számtalan fórum védi, és nem csak az Alkotm ánybíróságnak kell. Nagy baj lenne, ha csak ők védenék. Én úgy gondolom, hogy egy tisztességes, becsületes és jogállami országban az emberek maguk ügyelnek arra, hogy jogállam legyen az államból, és nem az Alkotmánybíróság, jó, ha tudja, és nem is az ombud sman. A körülmények váltották ki azt, hogy felfokozott jelentőségük volt az elmúlt nyolc évben az ilyen szervezeteknek. Nem tudom, hogy jól tettéke a dolgukat, nem értek hozzá, nem biztos, hogy jónak látom, hogy véleményt nyilvánítsak erről. Köszönöm a le hetőséget. (Taps a kormánypárti oldalon.) (15.50) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Képviselőtársaim! Most visszatérünk az előre bejelentett felszólalók köréhez. Elsőként megadom a szót Baráth Zsoltnak, a Jobbik képviselőjének; őt követi Gőgös Zoltán. Képvis elő úr, öné a szó. BARÁTH ZSOLT (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Az előbbi jobbikos képviselőtársam mozzanata, amikor egy kicsi derültséget keltett, csak azt akarta érzékeltetni, hogy leült a hangulat, de aztán fütyült az ombu dsmanvonat, jött a hatalmi téboly, úgyhogy ismét visszatértünk az eredeti kerékvágásba. De fordítsuk komolyra a szót! Én a 312., 307. és a 309. módosító javaslathoz szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni. Szeretnék idézni egy olyan régi, jó pár évvel ezelő tti, általam is ismert - de önök által is, főleg akik régebben itt vannak, ebben a Házban - mondatot, ami arról szólt, hogy hány lélegeztetőgépet lehetne venni. Mi Sneider Tamás és Vágó Sebestyén képviselőtársaimmal beadtunk többek között a Magyar Tanya- é s Falugondnoki Szolgálat fejlesztésére, továbbfejlesztésére, aztán a Bébi Koraszülött Mentő Alapítvány és a Koraszülött és Gyermek Intenzív Ellátásért Alapítvány a DOTE gyermekklinikán... Néhány millió forintot kértünk, itt a költségvetési részletes vitába n teljesen természetes módon röpködnek a milliók, milliárdok, mi usque erre a két alapítványra és erre a falugondnoki szolgálatra kiegészítésképpen 5052 millió forintot kértünk. És akkor visszautalva az előző feltett kérdésemre, megkérdezném én, hogy ez a z 52 millió forint hány terrorelhárító kommandósnak a fizetése. Én nagyjából kiszámoltam: körülbelül 2014ig ez egy terrorelhárító kommandósnak a fizetése lenne az én szerény számításaim szerint. És akkor folytatnám tovább a szót: Korondi Miklós képviselőt ársammal nyújtottuk be a 2011es költségvetéshez a 338. módosító javaslatunkat, az M4es főút kétszer kétsávos autóúttá való fejlesztése és elkerülő szakaszok megépítése ügyében. Lehetne ez szimbolikus értékű módosító javaslat is, ez a történet ugyanis elé g régóta tart. Az M4es autópálya, úgy tűnik, még mindig csak távlati tervezési fázisban van, útvonala csak mintegy iránymutatásként lett kijelölve, végleges nyomvonala még egyeztetés tárgyát képezi. Én elég gyakran közlekedek ezen, úgyhogy én így lá tom. Budapest, M0s, Cegléd, Szolnok, Karcag, Püspökladány, Berettyóújfalu, Nagykereki, országhatár, Nagyvárad útvonalon haladva jelentené az E60 európai közlekedési folyosó megújulását. Szolnok mint megyei jogú város rendelkezik ipari parkkal, logisztikai központtal, én onnan jöttem, megmaradt az élelmiszerfeldolgozása, a papírgyártása, a vegyipara, a gyógyszergyártása, a vasútijárműjavítása, annak ellenére, hogy 2007ben bezárták a közel száz éve működő cukorgyárat. A felsoroltak alapján látható, milyen fontos lenne Szolnok korszerű megközelítése is közúton, annál is inkább, mivel a fővárostól alig száz kilométerre fekszik, az Alföld közepén.
