Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 4 (31. szám) - Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő magyar katonai részvétel engedélyezéséről szóló 2113/2008. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról szóló beszámoló; az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
328 derültség az LMP soraiból.) Kérem szépen, Magyarországon létrehozták a terrorizmus elleni központot, kinevezték az új vezetőjét, Pintér Sándor teljes körű hatáskört kapott a terrorizmus elleni harc folytatására. De megkérdezem, hogy vajon egy ilyen típusú harc meghirdetése és az ebben való részvétel nincse tökéletes ellentétben azzal az alkotmányos előírással és azzal a történeti alkotmányosságunkból fakadó kötelezettséggel, hogy a honvédelem a haza védelmét kell jelentse. (18.30) És én nem a Linder Bélai utat tartom jónak, amelyre az LMP, úgy látszik, lökné az országot, azaz fogjunk a kezünkbe szegfűt vagy más virágot - nem akarok szegfűt mondani, mert a végén még megsértődnek rajta , bármilyen más virágot, és ezzel majd győzzük meg a világot arról, hogy tulajdonképpen békésen és nyugodtan meg lehet oldani a világ problémáit. A történe lem nem állt meg, Fukuyama, hogy úgy mondjam, eléggé mellényúlt ezzel. Tehát látnunk kell, hogy az ilyen típusú missziókban való részvétel és ezeknek az elvtelen támogatására vonatkozó javaslat, ami most is előttünk van, világosan megmutatja azt a törésvon alat, ami a nemzeti radikális gondolkodás, a Jobbik Magyarországért értékei között megjelenik, és minden más pártban teljesen markánsan kiütközik ez a különbség. A Jobbik egyébként a programjában is részletesen és alaposan leírta, hogy az ilyen típusú miss ziókban való részvétel nem szolgálja a haza védelmének ügyét. Nagyon sokszor elhangzik érvként az, hogy itt katonai tapasztalatot szerzünk, és ezzel majd a honvédelmi képességeink növekednek. A NATOtagságot miért erőltették ránk, egyébként akkor is MSZPF idesz közös támogatással és lobbizással? Azért, hogy majd a GDP 2 százalékát fogja elérni a katonai költségvetés, és így a harcképességünk, a nemzetvédelmi képességünk immáron csúcsra járatódik. Mi történt ehhez képest, elsősorban az elmúlt nyolc évben? Te ljeskörűen leépítették a honvédséget. Lényegében odáig züllött a honvédség, hogy már valóban őrzővédő cégek védik a laktanyákat, bár ez most változott meg, hála istennek, tehát a fordulatnak azért van érzékelhető jele. És nagyon jó, hogyha ezeket a jeleke t a honvédelem terén észleljük, és nem azokban a missziókban, amelyekben a terrorizmus elleni küzdelem képezi a legfőbb célt. Nagyon ajánlom egyébként mindenkinek, ha mélyebben akarja megismerni ezt a témát, van egy kiváló internetes oldal, a katpol.blog.h u, ahol nagyon részletes elemzéseket lehet olvasni Stanley McChrystal tábornok esete kapcsán arról, hogy tulajdonképpen mi zajlott az elmúlt kilenc évben Afganisztánban, mi volt az alapvető célkitűzés, amiért odament az Egyesült Államok és a NATO. Az volt a cél, hogy az alKaidát felszámolják, és Oszama bin Ladent kézre kerítsék. Ez a küldetés, finoman szólva, nem járt sikerrel, és Stanley McChrystal tábornok még azt is elmondja - azon túl, hogy kirúgták, amiért bírálni merte az amerikai politikusokat ezen tarthatatlan cél kipréselése miatt , leírt egy 66 oldalas jelentést, és ebben nem kevesebbet állított, mintsem azt, hogy ez a háború gyakorlatilag megnyerhetetlen. Egy megnyerhetetlen háborúban vagyunk ott. És most szeretnék egy nagyon autentikus idézetet felhozni az okok, a lehetséges okok felfedése körében. A fidesz.hu oldalon vagyok, jelentem, és ott egy következő MTIhírt találok: “Afganisztán ásványkincsei stabilitást hozhatnak. A közelmúltban felfedezett, rendkívül értékes afgán ásványkincs az amerik ai kormányzat szerint megalapozhatja az amerikai erőfeszítéseket, hogy stabil államot hozzanak létre az ázsiai országban.” Most figyeljenek jól, képviselőtársaim: “Közel 1000 milliárd dollár értékű ásványkészletet tártak fel amerikai szakemberek Afganisztá ban, egyebek között réz, kobalt, arany- és lítiumlelőhelyeket fedeztek fel. Ennek köszönhetően Afganisztánból a szakértők szerint bányaipari nagyhatalom lehet. Politikai kommentátorok szerint a feltárás a háborúban fordulópont lehet. Lehetőséget teremt a z Egyesült Államoknak arra, hogy jövőképet kínáljanak az afgánoknak.” Záródik végül is a külügyi szóvivő nyilatkozata, azt mondja: hát bizony ennek a bányavidéknek a feltárása évekig eltarthat, mire megteremtik a kitermeléshez szükséges infrastruktúrát. És most figyeljünk, most jön a legfontosabb rész: “nem utolsósorban az ásványi kincsek lelőhelyei olyan területen fekszenek, ahol az iszlámista felkelők is aktívak”.
