Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
3135 Nem hagyhatjuk magukra a vidéki embereket. Jelenleg a magyar falvak többségében üresek az ólak, gazosak a ker tek, az emberek elveszítették megélhetésüket, a fiatalok elmenekülnek a falvakból. Meg kell állítanunk ezeket a folyamatokat minden lehetséges eszközzel. Az ágazat szinte összes résztvevője egyetért abban, hogy egy jól működő agrárkamarára Magyarországnak végén engedj van. Ez csak úgy lehetséges, hogy a jelenlegi rendszert újragondoljuk, visszaállítjuk a gazdálkodók bizalmát a kamarai rendszerrel szemben. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk levő törvényjavaslatnak van egy másik része is, amely kötelezi az ag rárkamarát arra, hogy 2010. november 30ai fordulónappal vagyonleltár alátámasztásával vagyonmérleget készítsen, amely vagyonmérleget a kamarai biztos ellenjegyzi. Ezt a vagyonmérleget az agrárkamara 2011. január 31ig tájékoztatás céljából köteles megküld eni a vidékfejlesztési miniszternek. A kamarai biztos jogosítványa nem érinti az Állami Számvevőszék és az ügyészség kamarákat érintő hatásköreit. A törvényjavaslat ezen része azért fontos, mivel az átalakulás megkezdésekor teljes egészében tisztában kell lenni a kamara vagyoni helyzetével. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kérem, hogy az általam elmondott érveket is figyelembe véve támogassák az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdése kről szóló törvényjavaslatot annak érdekében, hogy minél előbb a mezőgazdasági ágazat teljes területét átfogó, a magyar nemzeti érdekeket hatékonyabban szolgáló új agrárkamarai törvény és egy megújuló agrárkamarai rendszer jöhessen létre. Köszönöm megtiszt elő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Göndör István képviselő úr következik rendes felszólalásra, az MSZPképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszö nöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Előterjesztők! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Nagyon érdekes lesz, mire eljutok a mondandóm végéig, és kevesebbet beszélek arról, mi az, amit rettentő fontosnak tartok, mert ahhoz, amit Jakab István alelnök úr elmondott az előterjesztésében, ahhoz szívem szerint még tapsoltam volna. Ő tudja azt, hogy én betegesen kamarai elkötelezett vagyok ’94 óta, és nagyon keményen küzdöttem annak idején az iparkamarával kapcsolatos és a kézműves kamarával kapcsolatos kér désekben, és ezért értek egyet. Tehát gyakorlatból tudom azt megerősíteni, hogy a kamarának igenis az a szerepe, amit maga az államtitkár úr is kiemelt, hogy köztestületként működjön, és amit mondott Obreczán képviselő úr, hogy kevesebb állam legyen, sokka l nagyobb legyen az önszervező erő. De ehhez egészen más út is vezet. Igaz, hogy néhány olyan dolog is megfogalmazódott, ami... - szerintem az agrárpotenciál kihasználása azért az nem a kamara, tud benne biztosan segíteni, de. És akkor most mondanám azt, a mi az aggályom, és tisztelettel kérem, mert én magam nem nyújtok be módosító indítványt, mert tudom, hogy kidobják, de kérem, hogy a mezőgazdasági bizottságban gondolják végig, hogy az az út, amiről ez a törvényjavaslat szól, az odavezete, amiről az előte rjesztők beszéltek. Mert nekem az a meggyőződésem, hogy nem, ez más irányba megy. Sokkal inkább egyetértek azzal, amit Gőgös Zoltán mondott, és engedjék meg, hogy egy kicsit visszanyúljak a múltba. Talán vannak még a Házban néhányan, akik emlékeznek Sümegh y Csaba kormánybiztos úr tevékenységére, aki vitézkedett a kamarai rendszer szétverésében, a kötelező kamarai rendszer megszüntetésében, miközben az akkori tárgyalások eredményeként a kamarában már odáig eljutottak, hogy a nagyok vállalták a tagdíj fizetés ét, a kicsik a tagságért fejébe már csak haszonélvezői lehettek volna a rendszernek, és mindaz, amiről beszélt Jakab István előterjesztőként, a pályázati rendszer, a piaci szereplés, versenyképesség, szakmunkásképzés és minden más beletartozhatott.
