Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
3136 Tehát i nkább arról kellett volna beszélni, hogy hogyan építjük tovább a köztestületet, ezzel szemben a rendszert szétverték, és azt gondolom, hogy ma már tökéletesen lehet számszerűsíteni is, hogy mekkora kárt okozott a magyar gazdaságban annak a kamarai törvényn ek a szétverése, ami nem szólt másról, mint arról, hogy kikényszerített a kormány egy kötelező tisztújítást - és innen jön a konfliktusom, és ez ebben a szituációban is érdekes. Miközben elfogadom azt, amit az előterjesztők mondanak, hogy a kormány és a ga zdaság szereplői között együttműködés, a több forrásnak az elérése; akkor nem jó, ha a miniszterelnök gazdaságpolitikai tanácsadója a kamara elnöke. Gondolják végig, az én olvasatomban a kamara a mindenkori kormánnyal egy pályán focizik, de kvázi ellentét, mert a termelő, a gazdaság szereplői számára kell hogy egyre zöldebb mezőt, egyre zöldebb pályát biztosítson. Ez konfliktusokat hordoz magában, amihez az a fontos, hogy olyan kamarai vezérkar legyen, amely asztalhoz tud ülni, tárgyalóképes, konszenzust tu d teremteni. De ez nem megkerülhető. Tehát ezt a problémát nem lehet kikerülni. És akkor engedjék meg, hogy néhány dologban hadd menjek tovább, amit kifejezetten hibásnak érzek. Ha megnézik - és kérem a előterjesztőket, gondolják végig, biztos, hogy nem íg y akarták , ha igaz a 2. § (1) bekezdése, miszerint a kamarai biztos az új törvény megszületéséig, hatálybalépéséig legfeljebb - tisztelettel hadd kérdezzem, mi van a törvény hatálybalépése és az új kamara megalakulása között? Annak az agrárkamarának, ami ma van, ami ellát feladatokat és közfeladatokat is, annak a tevékenységét feltehetően addig kell folytatni, amíg az új létre nem jön. Ott van egy jogfolytonossági probléma, még akkor is, ha itt a kérdésben később a (2) bekezdésben már a jogutódlás kérdése szóba jön, de nyilván azt majd a kamarai törvény elrendezi, hogy hogyan történik a jogutódlás, hogyan olvad be egyik a másikba, vagy hogyan kell megújítani a tagságot. Tehát ilyen szempontból, ha az a feladata ennek a biztosnak, hogy ezt az átmenetet segí tse, akkor csak akkor szűnhet meg ez a tevékenység, ha az új már fölállt, annak egy választási procedúrával - hitem szerint és reményeim szerint - választják meg majd a tiszti karát, és addig az nem működőképes. Ezt valakinek meg kell szervezni. Tehát ha e z a törvény erről szól, hogy új feltételek kialakítása, akkor itt szervezési kérdésekről is kellene beszélni, erről egy szó sincs ebben a törvényjavaslatban. És aztán továbbmegyek. Szóval, gondolják végig, ha ma egy működő szervezetet olyan mértékben korlá tozhat egy kormánybiztos, ahogy itt a törvényjavaslatnak akár a (2), akár a (3) bekezdésében írva van, akkor komoly problémák lesznek. Tehát ha az a gond, amiről Gőgös Zoltán beszél, hogy a vagyon el ne kopjon, azt lehet másképp. Lehet azokat a tételeket r ögzíteni, hogy nem vállalhatnak újabb kötelezettséget, vagy csak milyen kötelezettséget vállalhatnak, de azt a kört körül kell írni, amiben a kormánybiztos felügyeli; nem a teljes tevékenységét. Szóval, nem hiszem el, hogy Jakab képviselő úr és társai a ma meglevő rendszernek az ellehetetlenítését célozták meg. Tehát hitem szerint ők is azt akarják, hogy működjön, ebben az esetben viszont csak azt a kört kellene körülírni, amiben felügyeli a biztos és korlátozza. (20.20) Amivel egyet lehet érteni: bármibe b etekinthet, bárhova beléphet, információt kérhet. Ezekkel mind egyetértek, de amikor azt mondja, hogy a képviseleti jogot is magához vonja… Tehetjük nevetség tárgyává. Megint csak azt mondom, amit Gőgös képviselőtársam udvariasabban fogalmazott meg, ha kif elé azt akarjuk demonstrálni, hogy ez a társaság alkalmatlan arra, amit csinál, elherdálja, feléli a vagyont, amiről tudjuk, hogy nem igaz, mert azok, akik igénybe vették a tevékenységét, tudják, hogy ez egy működő szervezet és szolgáltatást nyújt a gazdas ág szereplőinek, akkor ezt nem kellene ellehetetleníteni, de még sugallni sem kellene kifelé, hogy ez erről szól. Engedjék meg, hogy a következő problémát felvessem, ami utal arra, hogy amit mondok, még egyszer megtámasztom sokkal intenzívebben. Hiszem, ho gy akik a gazdaságban jártasak, azok tudják, hogy Magyarországon a számviteli törvény szerint december 31. az üzleti év zárása, a mérlegkészítés időpontja. Ezeket a mérlegeket könyvvizsgálók auditálják. Azt tudni kell, hogy az, ami itt szerepel, hogy vagyo nmérleget kell készíteni, pénzbe kerül. Nem kis pénzbe kerül, és ez azt
