Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz):
3134 Nagyon kérem az előterjesztőket, hogy felejtsék el ezt a történetet, vagy pedig akkor legalább azzal kerüljék el a látszatát is, hogy itt egyedül az agrárkamarának a lenyúlásáról van szó, hogy akkor terjesszenek be ken voltak o törvényjavaslatot az úgymond baráti kamarákr a is, mert egyébként nagyon kilóg a lóláb. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most az írásban előre jelentkezett felszólalásokra kerül sor. Elsőnek Horváth István képviselő úr nak adom meg a szót, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! A Magyar Agrárkamara 1994ben azzal a szándékkal jött létre, hogy egy közfeladatot ellátó, jog i személyiséggel rendelkező, országos és megyei hatáskörű köztestület szerepét töltse be az ágazatban tevékenykedő magán- és társas vállalkozások megsegítésére. Az elmúlt 16 évben az agrárkamara tevékenysége többszörösen átalakult, helyenként kibővült, ill etve helyenként csökkent. A Magyar Agrárkamara mint köztestület szakmai munkájával kapcsolatban elmondható, hogy nem teljesíti a kamarai törvényben meghatározott célt, amely szektorsemlegességet követel meg. A Magyar Agrárkamara mostani formájában nem fedi le a mezőgazdasági ágazat teljes egészének képviseletét, hiszen jelenleg mintegy 11 ezer önkéntes taggal rendelkezik, az ágazatban viszont több mint 400 ezer regisztrált, mezőgazdasághoz kötődő vállalkozás működik. A jövő szempontjából feltétlenül szükség es, hogy az ágazat minél több szereplője akár alanyi jogon is, de részt vegyen az agrárkamara működésében. Az agrárkamara jelenleg működtet egy tanácsadói hálózatot, amely hálózat tevékenysége hasonló, mint a falugazdászhálózat tevékenysége. Nem célszerű ezen a területen a párhuzamosság a jövő szempontjából. Át kell gondolni a tanácsadói rendszert, és a gazdákat egyértelműen és hatékonyan segítő szaktanácsadói rendszert kell kialakítani. Jelen pillanatban szimpátia alapján működik a tanácsadói rendszer igé nybevétele, mint ahogy arra Gőgös Zoltán képviselőtársam is utalt. Az agrárkamarai rendszer átalakításánál megvizsgáltuk, illetve megvizsgáljuk más európai uniós országok hasonló szervezeteinek működését, és azokat a működési modelleket, amelyek jól működn ek, célszerű átvennünk. (20.10) Nagyobb szerepet kell adnunk a kamarának a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek védelmében, például egyes országokban az élelmiszerbiztonsági feltételek, élelmiszerfeldolgozási feltételek, élőállat tartásának, szállításának a követelményeit az agrárkamarák írják elő, illetve ők felügyelik. Ahhoz, hogy az átalakítás minél hatékonyabban és minél célravezetőbben működjön, az agrárpolitikáért felelős miniszter kamarai biztost nevez ki. A kamarai biztos a feladatait az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételeit meghatározó törvény hatálybalépéséig, de legfeljebb 2011. június 30ig látja el. A kamarai biztos feladatát és hatáskörét a jelenlegi törvényjavaslat pontosan meghatározza. Jelen pillanatban a gazdatársadalom nem elég szervezett. Az új agrárkamarai rendszer betöltheti ezt a szervezői feladatot. Azért fontos az új kamarai törvény átalakításával felülről való kezdeményezés, mert az ágazatban dolgozó vagy abból megélni kívánó ga zdálkodók nagy többsége már elvesztette hitét abban, hogy az ő érdekeit, tevékenységét bármely szervezet is hatékonyan tudja segíteni, képviselni.
