Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - HANÓ MIKLÓS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - JAKAB ISTVÁN (Fidesz):
3115 Nagyon óva inteném a tisztelt parlamentet abból a szempontból, hogy ezt a kockázatot jelenleg valóban a termelők viselik, és ez nem jó, de ha nem megyünk tovább, és nem határozzuk meg pontos an, és nem adunk garanciákat arra, hogy megmondjuk, hogy mi a vis maior eset, akkor a kockázatot teljes egészében a kereskedők fogják viselni. Márpedig a kereskedőkre szükség van finanszírozási szempontból, mert sajnos a magyar agráriumnak nincs akkora hit elképessége. Szükség volna hitelintézetekre, hogy befektessenek az agráriumba, de jelenleg, mivel ezek nincsenek, ezért a kereskedők azok, akik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) megelőlegezik a vetőmagot, ezért szükség van a kere skedőkre, és ne fessük őket ördögként a falra. Köszönöm a szót. (Taps az LMP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most két percre Hanó Miklós képviselő úr kap lehetőséget az előző felszólalásának folytatására. Parancsolj on, képviselő úr! HANÓ MIKLÓS (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Vágó Gábor úrnak mondom, hogy én még olyan nagyon szegény kereskedőt nem láttam, meg tönkrementet sem, tehát hogy nagyon összeomlottak volna. Nem tudom, nem hallotta, amit mondtam az előbb, hogy 2 ,6 milliárdra most büntettek meg egy jó pár kereskedőt kartellezés miatt. Ennek az volt a lényege, hogy a paraszttal toltak ki, a gazdával. Na mindegy, én a megoldásra azt tudnám kitalálni, vagy azt javasolnám, hogy a stratégiai váltásban elsősorban a bels ő fogyasztást növeljük, azaz újra hozzuk vissza a sertésállományt, az abrakfogyasztót, hogy a növénytermesztésben legyen már egy olyan kiegyensúlyozott piac, hogy ne legyünk ennyire kiszolgáltatva, mondanám egyszer ezt. Tehát egy olyan 56 millió sertést v issza kellene ebben az országban állítani, és ez ügyben kellő lépéseket tenni. Azt is elmondtam, hogy a 2200ért megvásárolt gabonát adták tovább 4200ért. Kérdezem Vágó Gábort, hogy ez tisztességese, hogy akkor miért nem mondta a kereskedő, hogy bocsi, 2 000rel többért tudtam eladni azt a búzát, akkor adnék vissza neked, kedves gazda, mert a tavalyi éved rosszul sikerült. Nehogy azt higgyük, hogy az időeltolással mi a gazdákat majd nagyon meg tudjuk segíteni. Egy biztos, hogy addig nem veszik meg külföldi ek a földet, ha sikerül kéthárom évvel a moratóriumot kitolni, de igazából a paraszt nem tud fölhalmozni tőkét, nem fogja tudni megvenni a földeket később sem, mert mindig leveszik róla a sápot, a hasznot. Én úgy gondolom, hogy amíg a termelő nem lesz tul ajdonos a feldolgozóban, például a malmokban, olyan helyeken, ahol nem lesz az, hogy más vigye el ezt a plusz ellenzék áll forintot, addig igazából mindig kiszolgáltatott lesz. Ha sok terem, akkor keveset adnak, ha kevés van, akkor meg megfizetik. Köszönöm . (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Jakab István képviselő úr, alelnök úr következik két percre. Parancsoljon, képviselő úr! JAKAB ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvénymódosítás, azt gondolom, régóta meglévő problémákon kíván módosítani, változtatni. Nem lehet elvitatni azt, hogy nagyon régóta gyakorlatilag a gazdák azok, akik egyoldalúan vállalják a kockázatot (Dr. Ángyán József: Úgy van.) , és egyoldalúan köteles ek teljesíteni teljes mértékben, a piac szereplőinek kiszolgáltatottan. Vágó Gábor képviselőtársam említette, hogy a kereskedők azok, akik finanszírozzák a termelést, a vetőmagot, egyéb. Kedves képviselőtársam, ez egy nagyon régi történet lehetett valamiko r, ez a mai időszakban, a mai világban nem így van. Szeretném tájékoztatni, másképp működik a világ, úgynevezett integrátorok vannak, a kereskedők ma már nem foglalkoznak azzal, hogy ők
