Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - PATAY VILMOS, a mezőgazdasági bizottság előadója:
3111 általa felvásárolt árumennyiséget tízmillió tonnákban mérik, reálisan kell látni az egyenlőtlenségeket. Ezzel nem azt szeretném mondani, hogy ezek a vállalko zások csak rosszat tesznek a termelőkkel, hiszen az általuk nyújtott pénzügyi és egyéb szolgáltatás nélkülözhetetlen a mezőgazdaság számára. A javaslat csupán esélyt kíván adni a gazdának, és a mohóságnak kíván határt szabni. Tisztelt Országgyűlés! A szerz ődéses fegyelemről is szólni kell. Az elmúlt években, évtizedekben az agrártermékek piacán a szerződéses fegyelem kiélezett piaci helyzetekben nem vagy csak korlátozottan érvényesült. Az igazsághoz hozzátartozik, ha a szerződöttnél jobb volt a szabadpiaci ár, sok gazdának megremegett a keze, és mondvacsinált ürüggyel megpróbált kihátrálni a szerződésből. Egyébiránt a felvásárlók is hajlamosak voltak hasonlóképpen eljárni, ha a szerződéses ár netán magasabb lett volna, mint a piaci ár. Mindez a jelenség állá spontom szerint abból adódott, hogy a jövedelemeloszlás a piac egyes szereplői között aránytalan volt, mégpedig a termelők kárára, így a termelők, amint lehetőség mutatkozott, természetes túlélési ösztöneiktől is vezérelve megpróbálták minden lehetséges es zközzel az elmaradt jövedelmeket bepótolni, a felvásárolók egy része pedig, részben mohóságból, az elmaradt profitot akarta bepótolni. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek után joggal kérdezhetjük, hogyan hat ez a módosítás a mezőgazd asági termények piacára, a szerződéses fegyelemre. Szerintem sokkal nagyobb lesz a rend. A termelők termelni, a kereskedők, bármit is mondjanak, vásárolni fognak, sőt megkockáztatom, szerződést is fognak kötni, mivel csak a szabadpiacban bízni nekik is túl nagy rizikót jelent. Arra viszont a termelőknek is fel kell készülniük, hogy e javaslatban foglaltak elfogadása esetén, ha megtermett a szerződésben foglaltaknak megfelelő mennyiségű áru, annak leszállítása semmilyen körülmények között nem lesz megtagadha tó, a felvásárlók várhatóan minden vis maior bejelentést szigorúan le fognak ellenőrizni. Őszintén megmondom, nekem ezzel a kereskedői magatartással nincs is gondom, és nem tagadom azt sem, a szigorúbb ellenőrzést az új kárenyhítési rendszer kialakításakor is alapelvnek kívánjuk tekinteni. Az agrárkormányzat elkötelezett abban, hogy a tisztességes piaci viszonyok megteremtése érdekében minden nyzati állás telhetőt megtegyen. Miután a javaslat ezen célok megvalósítását szolgálja, a kormány nevében elfogadásr a ajánlom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most Patay Vilmos képviselő úr következik, a mezőgazdasági bizottság előadója, aki a bizottság álláspontját ismerteti ötperces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr! PATAY VILMOS , a mezőgazdasági bizottság előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2010. november 10én tárgyalta az agrá rpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról szóló T/1616. számú törvényjavaslatot. Régóta megfogalmazódó mezőgazdasági termelői igény, hogy a szerződéses fegyelmet, illetve a szerződésen alapuló termelést teljesen új alapokra kell helye zni Magyarországon is. A szerződéses rendszerekben jelenleg tapasztalható aránytalanság és kiegyensúlyozatlanság megítélésünk szerint jogilag is indokolja azt, hogy egy ilyen típusú kockázatmegosztás történjék a termelők, a zokkal kapcs megtermelője és fel vásárolója között. A törvénymódosítással az a célunk, hogy az a termelő, aki valóban elháríthatatlan külső ok miatt nem volt képes megtermelni az általa szerződésben lekötött terménymennyiséget, az mentesüljön ezen kötelezettség alól, részben vagy teljes m értékben, hiszen széles körben ismert, hogy vannak az országnak olyan térségei, ahol egyáltalán nem termett például gabona, vagy éppenséggel a természeti katasztrófa kapcsán az mára már teljesen megsemmisült. Tisztelt Képviselőtársaim! Az már most látszik, hogy 100 milliárd forint nagyságrendű kár érte a gazdákat, persze nem egységesen mindenkit. Tudjuk azt is, hogy több szervezet fordult a Gazdasági
