Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Egyes rendészeti tárgyú törvények és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
3040 Míg az előző törvényjavaslat kapcsán azt kellett mondanunk, hogy helyes irányban történt egy változás, miszerint a határidőszámítási rendszert visszaállították az élet rendjének megfelelő keretbe, addig a rendészeti törvénynek ez a módosítása sajnálatos módon olyan megengedhetetlen módon nyúl bele és biztosít leh etőségeket az állampolgárok megfigyelésére, illetve külföldi intervenciós csapatok Magyarországon történő alkalmazására, ami megengedhetetlen. Ezért nyújtottam be hat módosító javaslatot. Az első vitaszakaszhoz szeretnék hozzászólni. Volner János képviselő társam nálam sokkal több javaslatot nyújtott be, tartalmilag részben megegyező, részben továbbcsiszoló javaslatokat. Ezekből szeretnék most néhányat kiemelni, bízva abban, hogy az általános vitában elmondott érvek meghallgatásra kerültek, és most itt a mód osító javaslatok részletes indoklása körében tudok még önökre hatni annak érdekében, hogy mondjanak nemet arra, hogy a bírói engedély nélküli lehallgatás - amit a törvény 13. §ával a rendőrségi törvénybe emelendő 7/E. § (3) bekezdése biztosít - semmiképpe n nem fogadható el. Ez az ajánlás 21. pontja szerinti módosító javaslatom, amellyel szeretném ezt a lehetőséget kiemelni ebből a törvényből, mert úgy gondolom, hogy a jelenlegi eszközrendszerek, ahogy az indoklásban írtam, bőven biztosítják azt, hogy a Mag yarországon nem jelen lévő, hanem inkább vizionált terrorizmussal kapcsolatos társadalomvédő feladataikat a különböző szervek el tudják végezni. Ráadásul a Belügyminisztérium alá vonással a rendvédelmi szervek egy viszonylag egységes rendszere jött létre, bár azt is vitattuk annak idején, hogy miért szükséges ilyen koncentrált módon létrehozni ezt a szervezetet, és miért kell ilyen kiemelt díjazással, ilyen kiemelt hatáskörrel és 12 milliárd forintos költségvetési kerettel létrehozni a Terrorelhárítási Közp ontot. Azt gondolom, hogy a jelenlegi eszközök bőven elegendők lennének erre. Gondoljuk végig a javaslat lényegét: eszerint igazságügyminiszteri jóváhagyással lehetne titkos adatgyűjtést folytatni bárkivel szemben, akiről az a megfogalmazás szerepel a tör vényben, hogy terrorcselekménnyel összefüggésbe hozható személy. A normavilágosság elvét is súlyosan sérti ez a megfogalmazás, mert nem bűncselekmény megalapozott gyanúját kívánja meg, hanem már egyfajta vélelem vagy feltételezés alapján biztosítja, hogy e nnek a teljes magánszférára kiterjedő megfigyelésnek tulajdonképpen bárki a szenvedő alanya lehet, legyen akár csak egy olyan jogvédő, aki adott esetben szót emel az olyan típusú önkényes eljárásokkal szemben, amiket olyanokkal szemben folytatnak, akiket ú gymond terroristának tartanak. De bárki, aki részese annak a rendszernek, akik nem hajlanak meg a társadalom kiszolgáltatott helyzetbe hozásának a szándéka előtt, vagy azok, akik a jelen törvény ellen szót emelnek, akár a terrorizmus gyanújával összefüggés be hozható személyek lehetnek. A normavilágosság területén még az USA Patriot Actje, hazafiassági törvénye - amely nagyon komoly jogkorlátozási rendszert vezetett be a 2011. szeptember 11ei események után - is a normavilágosság tekintetében jobban megfele l ennek a követelménynek. Ugyanehhez kapcsolódik az az elfogadhatatlan szabályozási elképzelés, amit az ajánlás 41. pontjában benyújtott módosító javaslatommal szeretnék megváltoztatni, mely szerint a kormány rendeleti hatáskörben határozhatja meg a terror izmussal kapcsolatos hatáskör- és feladatleosztást. Úgy gondolom, ez is a jogbiztonság és a jogállamiság elvét súlyosan sértő rendelkezés, hiszen a végrehajtási szabályok szerint megint csak nem országgyűlési hatáskörben, hanem lényegében kormányálláspontt al lennének meghatározhatók, hogy kit, hol, milyen feltételekkel, milyen módon lehet megfigyelni. Nagyon veszélyes a 35. ajánlási pontban előterjesztett módosító javaslatommal kiemelni kívánt rendelkezés, amely immár a számítástechnikai eszközökön tárolt a datok megfigyelését is lehetővé tenné. Eddig csak arról volt szó, hogy meg lehet figyelni a számítástechnikai eszközök forgalmát, magyarul, egy elektronikus iratváltást. Eddig probléma volt egy ilyen engedély nélküli, titkos eszközökkel folytatott házkutat ás, most viszont már lehetővé válik az is, hogy belenyúljanak a számítógép tartalmába, és megvizsgálják a magánlakásban tárolt legszemélyesebb adatokat a számítógépen.
