Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - EGYED ZSOLT (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZILÁGYI PÉTER (LMP):
3029 átszervezése ezt a célt szolgálja, és kérem önöket, hogy támogassák a kormány ebben elfoglalt álláspontját. Köszön öm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A következő felszólaló Egyed Zsolt, a Jobbik képviselője. Képviselő úr, öné a szó. EGYED ZSOLT (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az eljárási határidők számítása a közigazgatási eljárásokban ügyintézési technikai kérdés. A jogalkalmazói tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a jogszabálynak - akár naptári napban, akár munkanapban határozza meg az eljárási határidőt - egyetlenegy lényeges eleme van, hogy nyomon követhető és betartható legyen; ez mind a hatóság, mind az k, főleg az közös érdeke, a jogbiztonságot ez szolgálja. Az is tény továbbá, hogy ha egy közigazgatási rendszert ráfordítunk egy útra, amely napjainkban közel két éve tart - a jog alkotó a 2008. évi CXI. törvény elfogadásakor kivételesen kellő felkészülési időt hagyott a 2009. október 1jétől hatályos rendelkezések alkalmazására , akkor nem fordulunk vissza, hacsak nyomós indok, esetleg alkotmányos kifogás nincs a törvényi szabályo zásban. A Ket. alapján az ágazati törvények magukra szabhatják a profiljukhoz igazodó eljárási határidőket. Lényeges elem a Ket. rendelkezései között, hogy az k, főleg az pontosan tudja, mikor indult az eljárás, milyen eljárási cselekmények szakítják meg a munkanapban vagy naptári napban megszabott határidőket, ebből következően nincs törvénymódosítási kényszer sem a Ket., sem az ágazati jogszabályok tekintetében. A közigazgatási szervek határidőmulasztásából eredő jogkövetkezmény megállapítása vonatkozás ában a munkanapban való számítás egzaktabb, mint a vitaalapot képező, naptári napban történő számítás, ráadásul tény, hogy a hivatalok munkaidőben és munkanapokon látják el tevékenységüket, a munkaerőátcsoportosítás pedig a végrehajtói apparátus létszámcs ökkentésének bejelentése mellett kockázatos. Nincs arra adat az előterjesztésben, hogy biztos, hogy minden ágazati jogszabályt beemeltek; ha beemelték, miért pont ezeket. Csak a 2. §nak 89 bekezdése van. Akkor az adóügyi jogszabályokban létrejött 51 rezsi m miért nem minősül másnak, mint a 89 egyéb eljárási rezsim? Kiemelkedő a tervezet 1. § (5) bekezdése, amely az integrált ügyfélszolgálati pótlékot szabályozná, amely nem tekinthető eljárásjogi szabálynak, ezért ebben a törvényben, amely eljárási kérdésekb en szabályoz, a jogalkotás elveire tekintettel nem indokolt az elhelyezése. A fentiekre tekintettel a jelen tervezet túldimenzionált. Arra viszont most itt nem szeretnénk kitérni szavakban, mert már megtette ezt államtitkár asszony és képviselőtársaim is, hogy még aggályos lehet külön az, ha egy ilyen 34 napos munkanapra esik az általános cé időpontja, ám ismerve a magyar embereket, és ismerve a magyar emberek gondolkodását, én úgy gondolom, hogy a naptári napokban történő számítás mindenképpen szolgálhatj a az emberek érdekeit is, ezért bizonyos módosító javaslatok benyújtása mellett, mondhatom a frakció nevében, a Jobbik támogatni fogja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Felszólalásra következik Szilág yi Péter, az LMP képviselője. Öné a szó. SZILÁGYI PÉTER (LMP) : Köszönöm szépen. Elnök úr, szíves türelmét szeretném kérni: engedje meg, hogy a felszólalásom előtt hadd fejezzem ki őszinte aggodalmamat a Koreában ma délelőtt kialakult helyzet miatt. Bízunk benne, hogy a felek eredményes tárgyalásokat fognak folytatni, és a háború nem fog eszkalálódni. Köszönöm.
