Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - EGYED ZSOLT (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZILÁGYI PÉTER (LMP):
3030 Mielőtt rátérnék a törvényjavaslatban megfogalmazott észrevételeimre, engedje meg, államtitkár asszony, hogy a javaslat indokolásában egyfajta mea cu lpaként értelmezzem azt a szakaszt, amelyben a Ket. közelmúltbeli módosításáról beszél. Bízunk benne - bár nagy reményeket nem táplálunk , hogy a jövőben tartózkodni fognak az olyan területek salátatörvényben való módosításától, amelyek jelentősége túlmut at azon, hogy csak úgy hozzácsapjuk a többihez. De térjünk rá az előttünk fekvő javaslatra! Véleményünk szerint a törvényjavaslat nem hordoz érdemi hang volt kö az időhatárok tekintetében az állampolgárok számára; általános esetben némileg hosszabbítja azo kat, igen speciális esetekben rövidíti. Az általános indoklásban foglaltakkal ellentétben a munkanapokban meghatározás az ügymenetet nem húzhatja el, annak kiszámíthatósága az ügymenet kezdetétől adott. (12.20) Így a naptári és a munkanap alapú számítás az ügyfelek érdeksérelmi esélye szempontjából nem különbözik. Az államigazgatási eljárás kiszámíthatóságát és hatékonyságát nagymértékben ronthatja a közigazgatás számára rendelkezésre álló, különböző valós munkavégzésre lehetőséget adó nap, ez a közigazgatá s egyenletes működésének akadálya lehet. Szintén aggályos a hónap kategória is. Kérdezem: minek a 30 nap mellett, amely szintén nem eléggé kiszámítható, különösen a február tekintetében? Az, hogy speciális esetekben akár egy munkanapra csökkenhet az intézk edési, válaszadási kötelezettség határideje, aggályokat vet fel. Komoly minőségi romlást eredményezhet, ha a közigazgatás számára rendelkezésre álló idő az intézkedésre vagy válaszadásra nem elegendő az ügy kellő alaposságú vizsgálatához. A törvény elő terjesztőjének indoka az informatikai sajátosságokra és nehézségekre, úgy véljük, nem megalapozott. Amellett, hogy a naptári napok alapján történő határidőszámítás egy komplex hálózatban sem komoly informatikai kihívás, csupán a paraméterek megadásának ké rdése, a törvény beterjesztője nem konzekvens e szempont szem előtt tartásában akkor, amikor a 60 napos határidő helyett 2 hónap, a 90 nap helyett 3 hónap kerül megállapításra, azaz az előterjesztő, miközben egy igen könnyen leküzdhető informatikai akadály t törekszik leküzdeni, egy komoly informatikai problémát hagy a tervezetben. A törvényjavaslat, amellett, hogy a közigazgatási eljárások hatékonyságát és minőségét veszélyezteti, a kialakult rendszer ügyfélbarát voltát is rontja, a változó, sűrűbb és lazáb b időintervallumok, a több és kevesebb szabad- és munkaszüneti napot tartalmazó időszakok aránytalan lehetőségei révén. Ez egyben a közigazgatási ügymenet kiszámíthatóságát is negatívan befolyásolja. Nem szolgálja a kiszámíthatóságot az sem - ezt egyébként az indokolásban el is ismeri az előterjesztő , hogy az eljárási határidők mértékét és számításának módját gyakran a közösségi joganyag is determinálja, amely szintén a Ket. szabályaitól való eltérést eredményezhet, így néhány törvényben a közösségi jog e lőírása miatt megmarad a munkanapban számított határidő. A törvényjavaslat tehát előnyökkel nem jár, elvétve rövidíti meg az ügymenetet, általános esetben egykét nappal hosszabbítja, a határidők az eddigiekhez képest nem szigorodnak, csupán más alapokra h elyeződnek, ugyanakkor a közigazgatási ügyfelek számára kiszámítható voltát kezdi ki, a közigazgatási dolgozók tevékenységét nehezíti, a közigazgatás minőségét veszélyezteti. A törvényjavaslat tehát kontraproduktív, de legjobb esetben is felesleges. Persze , nem gondolom, hogy a javaslat nem kerül elfogadásra, azonban a fent vázolt bizonytalanságokat orvosolni tudná a kormány akkor, ha a törvény hatálybalépése előtt megfelelő módon értesítené az ügyfeleket a bekövetkező változásokról. Enélkül olyan mértékű z űrzavar következhet be az ügyintézési folyamatokban, ami megbéníthatja a közigazgatási eljárásokat. Ennek érdekében olyan irányú módosítást nyújtunk be, ami kötelezné a kormányt a megfelelő színvonalú lakossági tájékoztatásra az alábbiak szerint: ha már ép pen a területi közigazgatás átszervezésével egyidejűleg változtatja meg a törvényalkotó a hatósági eljárások határidős számítását, amikor a hatóságoknak kisebb gondjuk is nagyobb lesz erre felkészülni és felkészíteni az ügyfeleket, akkor legalább a már meg induló hatósági eljárásokban kapjon az k, főleg az tájékoztatást a változásokról.
