Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
3008 szervezet bevonását is, amelyek nélkül, azt gondolom, hogy egy jó és iránymutató, és valóban egyébként a társadalom védelmét és érdekeit szolgáló büntető törvénykönyv nem fog tudni me gszületni. Tehát annak nincs értelme, hogy valóban toldozgassukfoldozgassuk ezt a sokat már így is cizellálgatott törvényt, hanem valóban egy egységes szemléletnek kell áthatnia, mégpedig azt, hogy valóban az áldozatok védelmét kell előtérbe helyezni, és a rendszernek úgy kellene működni - és tulajdonképpen ezt látjuk azért a jelenlegi javaslatban pozitív erényként , hogy megpróbálja a belső ellentmondásokat és a valós, kívülről megjelent, akár alkotmánybírósági határozat, akár európai uniós kötelezettség , akár pedig egyszerűen, mondjuk, egy szakmai követelés, például a tanúk adatainak a zárt kezelése, tehát ezeket a szabályokat egyensúlyba hozni. Azért végül is erre nyitottságot mutat most az igazságügyi kormányzat, ez mindenképpen üdvözlendő, és nem abba az irányba megy a javaslat, mint amiről sajnos az előző felszólalásomban már itt beszéltem, mely szerint az előző kormányzat politikai motiváltságú büntetőjogpolitikájának akár súlyosítását is eredményező döntést hoztak, emlékezzünk, a lex Gárda törvényj avaslatnak a törvényerőre emeléséről és egyben súlyosításáról is, amelyben a társadalmi szervezetben részt vevő személyeket, akik nemzeti elkötelezettséggel dolgoztak egy ügyért, és nem minősülnek a betiltott szervezet tagjainak, most már rmány és az ezer forint pénzbüntetéssel és elzárással lehet büntetni. Nagyon remélem, hogy eljutunk oda, hogy majd ebben az újragondolt büntetőpolitikában már ilyen jogszabályoknak nem lesz helye, nem lehet helye, mert ez az egyesülési jog alapvető korlátozását, megsértés ét jelenti. Szeretnék egy olyan témáról beszélni, ami a kimaradt kategóriába tartozik viszont, mégpedig az előzetes letartóztatással kapcsolatos kártalanítás intézményéről. Előzetes letartóztatás és lakhelyelhagyási tilalom olyatén alkalmazása esetén, amik or felmentik az érintettet vagy megszüntetik az eljárást, a büntetőeljárási törvény 583. § (1) bekezdése biztosítja még a kártalanítás lehetőségét. Ez a jogszerű fogva tartás vagy személyes szabadság korlátozása esetén járó kompenzáció, amit az állam részé ről a polgári törvénykönyv szabályai szerint kell biztosítani. Nagyon régi sérelem a szakmában és főleg az érintettek részéről az, hogy a jelenlegi szabályozás hat hónapos jogvesztő határidőt ír elő ennek az igénynek az érvényesítésére, amely tö bbek között oda is vezetett, hogy megint csak visszakanyarodva az egyébként legszigorúbb időszakához a magyar igazságszolgáltatásnak, 2006 őszére, az ott előzetesbe helyezett, törvényellenesen előzetesbe helyezett fiatalok - közel kétszáz fő - döntő többsé ge egyébként a hat hónapos szabály betartására egyrészt saját hibájából is akár vagy pedig információhiány miatt, de nem volt képes. Tehát gyakorlatilag kicsúsztak számosan ebből a lehetőségből. Ha belegondolunk, egy akár kéthetes vagy akár néhány napos el őzetesbe kerülés, amely mint tudjuk, a fegyház fokozatnál lényegében szigorúbb megítélést eredményez jelenleg, és ebben a bizonyos négyes fokozatban még a körleten belül is akár lábbilinccsel mozgatják az előzetesbe helyezettet, akivel szemben az ártatlans ág vélelme fennáll, tehát ilyen személyek esetében, azt gondolom, hogy méltánytalan és méltatlan dolog az, hogy a jogalkotó nem kíván változtatni azon a helyzeten, ami most is fennáll. Tehát ez a bizonyos hat hónapos igényérvényesítési határidő teljesen és szerűtlen. A polgári törvénykönyv általános kártérítési elévülési ideje öt év. Én nagyon nagy figyelemmel és kíváncsisággal olvastam a törvényjavaslatot, amikor a kezembe került, és láttam ráadásul, hogy a büntetőeljárási pontot. Mind hozzászóltak, módosít ottak, ráadásul módosították is a kártalanításra vonatkozó szabályokat, mégpedig a kötelező figyelemfelhívást beiktatták a nyomozó hatóság és bíróság részére, kötelezővé tették, de egyszerűen kimaradt ennek az ötéves szabálynak a beemelése. Ez a Jobbik pro gramjában is markánsan megjelent, és úgy gondolom, hogy a szakma álláspontját is egyértelműen tükrözi, meg egyszerűen bármely érintett polgár, aki ebbe a rendszerbe belekerült már vagy éppenséggel olvasott vagy találkozott ilyen történetekkel, nagyon jól t udja, hogy ez az idő méltatlanul rövid.
