Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - SZABÓ TIMEA (LMP):
2999 részben felfüggesztett szabadságvesztés egyúttal részben végrehajtandó szabadságvesztés. A jogalkalmazó tehát e módosítás híján nem dönthet másképp, ha a bíróság az új ítéletben részben felfüggesztett szabadságvesztést szab ki, a felté teles szabadságot meg kell szüntetnie. De kétségtelen, hogy a módosítás még inkább egyértelművé teszi, ami eddig is egyértelmű volt, a büntetőeljárásról szóló törvény hatályos szövege értelmében a tanú kérésére a bíróság elrendelheti a tanú adatainak zárt kezelését. Ezt az LMP is üdvözli, ez most kógens szabállyá változik, ha a tanú kéri, a bíróságnak el kell rendelni a zárt kezelést. A módosítás, a tanú jogainak bővítése akkor is helyes, ha a gyakorlatban nemigen akadt rá egyébként példa, hogy a bíróság el utasította volna a tanú adatainak zárt kezelését. Vannak első pillantásra apró kiigazításnak tetsző, valójában fontos módosítások is. A Btk. 137. §ának 17. pontja azokat a személy elleni erőszakos bűncselekményeket sorolja fel, amelyeknek háromszori elköv etése erőszakos többszörös elkövetővé minősíti az elkövetőt. A hatályos szöveg a jellegzetes rendőrbűncselekmények közül csak a “bántalmazás hivatalos eljárásban”t tartalmazza. A javaslat a felsorolást kiegészíti a kényszervallatás és a jogellenes fogva tartás bűncselekményével. Utólag nehéz megérteni, hogyan maradhatott ki egyébként ez a két súlyos bűncselekmény a felsorolásból. Hasonló logikai hibát korrigál a javaslat a zaklatás bűncselekményével kapcsolatban. A hatályos szöveg szerint a zaklatás súlyo sabban, három évig takat s az a szabadságvesztéssel büntetendő, minősített alakzatát követi el az, aki volt házastársát, volt bejegyzett élettársát vagy volt élettársát zaklatja. Aki ellenben házastársát, bejegyzett élettársát vagy élettársát fenyegeti erő szakos bűncselekmény elkövetésével, csupán két évig takat s az a szabadságvesztéssel büntethető. (10.00) Vajon miért védelmezte a törvény a zaklatással, fenyegetéssel szemben jobban a volt házastársat, mint a jelenlegit? A Btk. módosítása most megszünteti ezt az indokolatlan különbségtételt. Egyes módosítások emberi jogi, humanitárius szempontból pozitív hang volt kö jelentenek, de megítélésem szerint kiegészítésre, továbbfejlesztésre szorulnának. Ennek érdekében az LMP módosító indítványokat nyújtott be, e lfogadásukhoz pedig kéri a kormánytöbbség támogatását. Néhány évvel ezelőtt a sajtó például több ízben is foglalkozott azokkal a magyar drogfutárokkal, akiket DélAmerikában súlyos, nyolctízéves börtönbüntetésre ítéltek. A cikkek leírták, hogy egyes latinamerikai országok börtöneiben a börtönmaffia zsarolja, terrorizálja az elítélteket, különösen a külföldieket, a korrupt őrök pedig azért is pénzt kérnek, ami jár egyébként az elítéltnek. Ráadásul ezeknek a magyar drogfutároknak a többsége - írták a lapok - nem megrögzött bűnöző, inkább maguk is áldozatai a nemzetközi kábítószermaffiának, és az sem kizárt, hogy némelyiküket éppen a megbízóik dobták fel, hogy a korrupt hatóságok ne nyúljanak az igazi nagy szállítókhoz. Akármi volt is a háttérben, természete s, hogy a magyar elítéltek szerették volna a börtönbüntetésüket Magyarországon letölteni, hiszen Ecuadorban aligha volt rá módjuk, hogy havonta találkozzanak a családjukkal. Csakhogy akik kérelmezték a büntetés végrehajtásának az átadását, csak a hazai bör tönökben tudták meg, hogy itthon a szabadságvesztés időtartama tekintetében hátrányos helyzetbe kerültek. Egy elítélt számára, akit Venezuelában tíz év szabadságvesztésre ítéltek, itthon derült ki, hogy a hazai jogszabály értelmében feltételes szabadlábra helyezésére csak hét és fél év múltán kerülhetett sor, holott Venezuelában mindössze három év négy hónapot kellett volna börtönben töltenie, utána csupán rendszeres jelentkezési kötelezettség terhelte volna. A javaslat ebben a tekintetben előrelépést jelen t, mert ha a külföldi bíróság az elítéltre végrehajtásában részben felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki, a szabadságvesztés megfelelő részét az ítélet magyarországi végrehajtása során is fel kell függeszteni. Úgy gondoljuk, hogy ennél azonban többre van szükség. A humánum azt kívánja, hogy a magyarországi lakhellyel rendelkező magyar állampolgár a külföldön kiszabott büntetését Magyarországon tölthesse le, ahol nincs elszakítva a családjától, ahol magyarul beszélhet. Ehhez azonban az kell, hogy a bün tetés magyarországi végrehajtása ne okozzon hátrányt az elítéltnek. A
