Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
2987 hozzátartozókra, hanem kifejezetten csak a szakértőkre , mármint a kizárási ok. Ezzel a szakértők megelégedtek, tehát a szakértők ezt az újítást el tudták és el tudják fogadni. Hogy megvilágítsam azt, miért nem szerencsés ezen kívül még visszaállítani az eredeti rendszert, arra egy példát engedjen meg, és ezt a hatályos büntető eljárásjogi törvény szabályozza így. Ha a terhelt egy szakvéleményt kíván benyújtani, illetve nyújt be, mondjuk, a bírósághoz, akkor a bírónak a joga eldönteni azt, hogy ezt a szakvéleményt szakvéleményként veszie figyelembe, vagy csak egyébként írásos bizonyítékként veszi figyelembe. Nem véletlen, hiszen annak a szakvéleménynek az objektivitása bizony megkérdőjelezhető, és ezért nemegyszer döntenek a bírók úgy, hogy nem veszik figyelembe szakértői véleményként. Ugyanez a helyzet, csak a másik oldalon. Ha az érdekelt, az egyik oldalon érdekelt nyomozó hatóság alkalmazottja készíti a szakvéleményt, akkor azzal ugyanez a probléma. A jelenleg hatályos szabályozás ezt a gondot feloldja, és azt gondolom, hogy ezen nem is érdemes változtatni. T udom azt, hogy ez bonyolultabbá és drágábbá teszi az eljárást, de az eljárási garanciák már csak ilyenek. Minden eljárási garancia bonyolultabbá és drágábbá teszi a büntetőeljárást, ennek ellenére a jogállamok felismerték azt, hogy ezekre a garanciákra érd emes pénzt és érdemes időt áldozni. Úgy gondolom, hogy visszafelé tennénk egy lépést, hogy ha ezt a szabályt elfogadnánk, ezért e vonatkozásban módosító javaslatot is nyújtottam be. A CserPalkovics András képviselőtársam által éppen dicsért ügyészségi tit kos információgyűjtéssel kapcsolatban nekem egészen más az álláspontom. Ez is egy érdemi módosító, ennyiben egyetértünk képviselőtársammal, de azt gondolom, tekintettel arra, hogy az ügyészségi nyomozás során a hatályos szabályozás teljeskörűen biztosítja a titkos információgyűjtés lehetőségét, az előterjesztő bűnmegelőzési, bűnfelderítési célból kívánja felhatalmazni az ügyészséget a titkos információgyűjtésre. Ez a törekvés pedig nem támogatható, tekintettel arra, hogy az ügyészség nem bűnmegelőzési és bű nfelderítési feladatokat ellátó szerv, hanem a vádhatóságot képviselő szerv, és kivételes esetekben természetesen nyomoz és általában nyomozást felügyel, de a nyomozás és a nyomozás felügyelete nem azonos a bűnfelderítéssel. A bűnfelderítés a rendőrség hat áskörébe tartozik, illetve természetesen vannak még olyan szervezetek, amelyek kifejezetten bűnmegelőzési vagy bűnfelderítési célból jöttek létre. Ide sorolható például az önök által létrehozott AVH, az Alkotmányvédelmi Hivatal, vagy az RSZVSZ, a Rendvédel mi Szervek Védelmi Szolgálata, vagy ilyen az újonnan felállt vagy felálló Terrorelhárítási Központ is. Tehát ezeknél indokolt az ilyen irányú titkos információgyűjtésre való felhatalmazás, de ezek meg is vannak. Az ügyészség esetén viszont nem, hiszen nem ez tartozik a hatáskörébe. Azt látom és mi azt látjuk, hogy önök egyébként alapvetően az ügyészség jogkörét és lehetőségeit kívánják általában tovább bővíteni. Ez a legfőbb lyan kérdése megválasztásával, státusával kapcsolatos jogszabálymódosításaikból is kiderül. Kiderül abból, hogy a költségvetésben az igazságszolgáltatási szervek között láthatóan tesznek nagy különbséget, például a bíróságok 1,3 százalékos költségvetési támogatási emelést kapnak, míg az ügyészség majd' 10 százalékosat, és még egyébként az alkotmányügyi bizottság eddig is támogatta Lázár Jánosnak azt a javaslatát, hogy még ezenkívül is 410 millió forintot az ügyészségnek átutaljanak. Azt gondolom, látható és feltűnő sajnos az, hogy mennyire kivételezett státust biztosítanak az ügyészségne k. Őszintén remélem, nem azt remélve, hogy ezzel a lojalitásukat szerzik majd meg, és ezekkel a hatáskörökkel a lojális ügyészség eredményesebben tudja képviselni az önök érdekeit. Őszintén remélem, hogy nem ez a motivációja ezeknek a javaslatoknak. Végül idő hiányában egy javaslatukat emelném még ki, amit kifejezetten nem jónak tartok. Ez a 45. §ban szerepel, a tárgyalás mellőzésével kapcsolatos, hogy ha az lyan kérdése indítványozza, akkor a végzést a bírósági titkár is meghozhatja. Úgy gondolom, hogy a bírósági titkár a tárgyalás tartására nem jogosult, ez tény, ezt nem gondolom; viszont úgy gondolom, hogy így nem jogosult annak eldöntésére sem, hogy az adott ügyben tárgyaláson vagy tárgyalás mellőzésével lehet döntést
