Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
2977 külön is ismertessen , ami arról szól, hogy a fogyasztási helyek 57 százalékánál Magyarországon egyáltalán nem következik be gázáremelés, és a fogyasztási helyek 9 százalékánál minimális, ami azt jelenti, hogy a magyar családok, nyugdíjasok túlnyomó többsége, 66 százaléka összességében egyáltalán nem fog szembenézni gázáremelkedéssel a következő esztendőben. Azt gondolom, hogy ez az új időszak, az új szabályozásnak az időszaka azt jelenti, hogy a kormány végre a magánérdek helyett a közérdek pártjára állt, a befektetők helyett a családok érdekét védi. Ennek köszönhető, hogy a következő esztendőkben az indokolatlan áremelkedések időszakát az áttekinthető, szabályozott árak időszaka követi majd. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Kösz önöm, képviselő úr. A kormány nevében Fónagy János államtitkár úr kíván válaszolni. Öné a szó, államtitkár úr. DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Ú r! Sok éve tudjuk azt, és ellenzéki pártként korábban sok éven át mondtuk, magam is ellenzéki képviselőként, hogy a hazai lakosságot, a magyar lakosságot nem lehet a végtelenségig terhelni az energiaárakkal, a közműárakkal. Az anyagi teljesítőképesség hatá rára sodródott lakossági és - hozzáteszem - kisfogyasztók nem terhelhetők a végtelenségig a növekvő energiaárakkal. A kormányváltást követően a miniszterelnök ennek megfelelően utasította a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, illetve a minisztert az ármora tórium azonnali bevezetésére és az új árszabályozási rendszer kidolgozását segítő tárgyalások megkezdésére. A tárgyalások során a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium érvényre juttatta a kormány célkitűzéseit, ennek eredménye a most bejelentésre került új ársz abályozási rendszer. A kormány meglátása szerint feltétlenül szükséges a szociális biztonságot megerősítő, arányos árszabályozási rendszer bevezetése, amelynek biztosítania kell, hogy az egyetemes szolgáltatási körben vételezőket indokolatlan költségekkel a szolgáltatók ne sújtsák, ugyanakkor az új árszabályozásnak biztosítania kell a szolgáltatók részére is a hosszú távú kiszámíthatóságot, az elismert, valós költségek megtérülését és az elvárhatónál nem nagyobb profitot. Ez minden piaci szereplő, egyben a magyar gazdaság érdeke is. Az árszabályozási rendszerrel a kormány felelősséget illetően, a azért, hogy csak a ténylegesen indokolt módon, a lehető legkisebb mértékben változzon a gáz ára. A miniszterelnök által az első akciótervben bejelentett ármoratóri um elrendelésével is mintegy 10 százalék körüli vagy ezt meghaladó áremeléstől kímélte meg a kormány a lakosságot július 1jétől, majd a közelmúltban kidolgozott mechanizmusoknak köszönhetően október 1jétől sem emelkedtek az árak. 2011. január 1jétől a k ormány 1200 köbméter éves földgázfogyasztásig fenntartja az ármoratóriumot, az 1200 köbméter feletti mennyiségnél, kategóriáktól függően azonban eltérő mértékű áremelkedésre lehet számítani. A nagycsaládosok gyermekenként további plusz 200 köbméter/év erej éig fogyaszthatnak a jelenlegi moratórium szerinti árakon. Számításaink szerint a sávos áremelkedés a fogyasztási helyek mintegy 57 százalékánál semmifajta hang volt kö nem hoz, tehát a fogyasztóknak több mint a fele a korábbi áron kapja a gázt. A fogyaszt ók 9 százalékánál minimális, mintegy 0,7 százaléknyi emelés várható. Ebben a két kategóriában tehát, amely a fogyasztóknak összesen a 66 százaléka, nincs emelés, illetve minimális, és ebbe a kategóriába esik a nyugdíjasok és az átlagos lakást fenntartó mag yar családoknak a túlnyomó többsége. (8.20) A várható áremelkedés a többi fogyasztó esetében sem éri el sehol a két számjegyű mértéket, tehát az áremelkedés a 66 százalék fölötti mértéknél is mindenütt 10 százalék alatt marad. Meg szeretném ismételni, hogy a most kialakított árszabályozásnak nagy érdeme, hogy kiszámítható környezetet teremt mind az ipari szereplők, mind a fogyasztók számára. Ezért a
