Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
2978 jelenlegi kormány nem szorul sem felelőtlen ígéretekre, és nem teremt bizonytalanságot sem a magyar társadalo m, sem a gazdaság résztvevői számára. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) (Földesi Gyula elfoglalja a jegyzői széket.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlé s! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gőgös Zoltán frakcióvezetőhelyettes úr, az MSZPfrakcióból: “Ötven nappal a vörösiszapkatasztrófa után” címmel. Megadom a szót, képviselő úr. GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Ötven nap telt el azóta, hogy október 4én 12 óra 30 perckor átszakadt a kolontári vörösiszaptározó gátja. Eddig is mondtuk, és most is mondom, hogy köszönet illeti mindazokat, akik a tragédia bekövetkezése után, sokszor s aját testi épségüket sem kímélve, mentették az embereket, és gondoskodtak a károsultak biztonságos elhelyezéséről és ellátásáról. A helyszínre érkező állami vezetők az első napokban határozottan intézkedtek, és a helyiek számára konkrét ígéreteket tettek. A miniszterelnök úr mindenkinek teljes körű kártalanítást ígért, és bejelentette, hogy a nagyszámú segítség fogadására kármentő alapot hoznak létre. Az alap megnyílt, a számlára jelentős adomány érkezett. Október 21én a kormány rendeletet alkotott, amelyb en a források felhasználásáról rendelkezett. Október 30án a belügyminiszter úr bejelentette, hogy az alap teljes átláthatóságát biztosító informatikai rendszert hoznak létre. Az elmúlt hét vitáit az alap körül az okozta, hogy az informatikai nyomon követé s a mai napig nem készült el, és a felhasználásról mindössze egy rövid hír jelent meg, amely szerint november 12éig 1 milliárd 189 millió 289 ezer forint gyűlt össze, és ebből a kármentő bizottság 33 millió 400 ezer forintról döntött. Az érintettek és az adományozók ezt a tempót lassúnak találják. A gond ott van, hogy a döntési mechanizmus erőn felüli munkát ró a helyi önkormányzatokra. Ezért szükséges a kormányrendelet sürgős felülvizsgálata. Ahelyett, hogy mindenkit lehazudozzanak, aki az ügyben felemeli a szavát, a nyilvánvaló problémákat kell kiiktatni a döntési mechanizmusból. A másik gond az, hogy a teljes körű kártérítés ígéretével szemben a megszületett kormányhatározatok csak részleges kárenyhítésről szólnak. Ezeket az ellentmondásokat sürgősen orv osolni kell. Nemcsak én mondom, hanem a Tudományos Akadémia főtitkára is, hogy felfoghatatlan számára az információhiány és a katasztrófa kezelésének módja is. A helyben élők kompromisszumkészek, de reménytelen helyzetüket nem szabad kihasználni. Október 1 1én, a honvédelmi törvény vitájában a helyiek számára több dolgot kértem. Ebből néhány felvetésem megértésre talált, de például a vállalkozások járulékfizetési moratóriuma, a nemzeti agrártámogatások előrehozott kifizetése, a települések hátrányos térségb e sorolása a mai napig nem történt meg. Pénteken a helyi vállalkozók elmondták, hogy annak ellenére, hogy lenne kapacitásuk, alvállalkozóként nem vonják be őket a károk felszámolásába. Azt sem tudják elfogadni, hogy csak a késztermék- és alapanyagkárukat t érítik, a termelőeszközeikben esett kárt nem. Nem tudják pontosan, hogy a művelési korlátozás, amit a termőföldekre jelöltek ki, a felsorolt helyrajzi számú területek teljes területére vagy csak az iszap által közvetlenül érintett területekre vonatkozik. E gy prospektus alapján nem tudják eldönteni, akarnake energiaültetvényt telepíteni, vagy sem. Ha a földcserét választják, miből tudja ezt az állam megoldani, hiszen a térségben nincsen szabad állami földterület? Nem tudják, kapnake halasztást a megnyert u niós pályázataik végső befejezési határidejét illetően, és még nagyon sok problémát vetettek fel.
