Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 18 (49. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BERTHA SZILVIA (Jobbik):
2700 munkahelyek meg tudjanak maradni, ahhoz nagyon komoly járulékcsökkentésre, tehát a bérterhek radikális csökkentésére lenne szükség, mert gazdaságilag egyszerűen nem tudják fenn tartani ezeket a munkahelyeket a vállalkozások. A számok azonban azt mutatják, hogy ilyen csökkentésre nem készül a kormány, ezért érdemi javulás a foglalkoztatás terén a versenyszférában sem várható. (9.50) Az látszik ugyan, hogy a Nemzeti Adó- És Vámhiva tal foglalkoztatotti létszámát növelni kívánják, feltételezhetően az ellenőrzés erősítése céljából, de azt is látni kell, hogy megfelelő bértehercsökkentés nélkül a jogszabályok egyszerűen gazdaságilag betarthatatlanok lesznek a kis- és középvállalkozások számára, mert piacképtelenné teszik ezt a szférát, és az ellenőrzések és bírságok, mint ahogy manapság is, sok esetben csak a kegyelemdöfést adják meg a vegetáló cégeknek. Ellentmondás mutatkozik abban is, hogy miközben az adózók számának növelését fontosn ak tartják, és itt indoklásként például azt hozzák fel, hogy a munkaerőpiacról végleg kiszorultak számára színvonalasabb szociális ellátást tudjanak biztosítani, eközben ugyanerre a rétegre már úgy hivatkoznak - megjegyzem, hogy igen helyesen , hogy amenn yiben a nemzeti közfoglalkoztatási programot elutasítják, akkor ki kívánják zárni az ellátásból. Tehát igen komoly koherenciaproblémák vannak a költségvetési törvény egyes részei között. Bár gazdaságilag megfogalmazzák azokat a fejlesztési területeket, ame lyek komoly szerepet játszhatnak a munkahelyteremtésben, ám eközben - egyre romló munkanélküliségi adatok és a nemzetgazdaság igényeivel köszönő viszonyban sem lévő képzési struktúra ellenére - megszüntetik a rehabilitációs célú munkahelyteremtő támogatást , csökkentik a foglalkoztatási és képzési támogatásokat, ami a munkanélküliek egy jelentős részét képező alulképzettek, illetve munkaerőpiaci versenyben jelentős hátránnyal indulók számára eddig komoly segítséget jelentett. A közfoglalkoztatás finanszíroz ását is nagyon jelentősen csökkenteni kívánják, illetve az önkormányzatokra jóval nagyobb terheket készülnek tenni, azonban finanszírozási oldalról ez sem jelenik meg. Tehát itt megint kétséges, hogy ez mennyire lesz megvalósítható. Ráadásul egy nagyon kom oly szervezeti átalakítást is végre kívánnak hajtani, ami még úgy körvonalaiban sem látszik sehol, holott január 1jétől elvileg ezt be kívánják indítani. Azt nem vitatjuk, hogy mindenképpen kell valamennyi átalakítás, mert ez a mostani rendszer jó, hogy v an, de sok hátulütője van, azonban úgy nekiállni, úgy elvenni az emberektől ezt a minimális munkalehetőséget, hogy közben nem tudunk valós perspektívát mutatni, ez több mint felelőtlenség, miközben nyilvánvalóan az ellátások számát, illetve mértékét is csö kkenteni kívánják, ez is kitűnik a számokból. Ráadásul a közmunkaprogramok koordinálását január 1jétől a munkaügyi központok fogják végezni, ahol szintén személyiállománycsökkenés várható, és a bérekre fordítható kiadások is csökkennek. Tehát ez is egy o lyan terület, ahol a feladatokat növelik, azonban a forrásokat csökkentik. Összességében véve most az jósolható, hogy teljes káosz lesz január 1jétől a közfoglalkoztatás terén, ami annak a rétegnek, ami közelítőleg százezer embert tesz ki, akiknek ez az e gyetlen munkalehetősége, nagyon komoly válsághelyzetet idézhet elő. Az önkormányzatok kapják meg az ellátásra való jogosultság megállapításának és a járandóság folyósításának feladatát, továbbá lényegesen megnő az az arány, amit nekik kell fizetniük a közf oglalkoztatottak számára, ami a majdnem félmillió munkanélküli és a közel százezer közmunkást tekintve akkora teher lesz az önkormányzatok számára, hogy igen kétséges, hogy meg tudnake felelni majd ennek a feladatnak. Az általános indoklás szerint a fogla lkoztatás bővülését eredményező intézkedéseknek legkorábban 2012ben lehet majd érezni a hatását, de hogy mik ezek az intézkedések, azok egyszerűen nem derülnek ki sem a számokból, sem az indoklásból. A munkanélküliség jelenlegi szintjén járuléktámogatásró l beszélnek a kisgyermekes nők részmunkaidős foglalkoztatása esetén. Alapvetően a Jobbik támogatja az alternatív foglalkoztatási
