Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 18 (49. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BERTHA SZILVIA (Jobbik):
2701 formákat, és azt gondoljuk, hogy ez a jövő, tehát mindenképpen ebbe az irányba kell elmozdulni. Azonban egy ilyen helyzetben, a mikor alapvetően nagyon magas a munkanélküliség és valójában nem lesznek új munkahelyek, járulékkedvezményt adni ilyen feltételekkel, valójában többet árthat, mint amennyit használ, hiszen előfordulhat, hogy egy jelentősebb járulékkedvezmény reményében a m unkáltató a főállású, mondjuk, családfenntartót lecseréli két részmunkaidős kisgyermekes édesanyára. Tehát ha ezt a családok szintjére levisszük, akkor a családfenntartó elveszti a munkahelyét, helyette az édesanya elmehet négy órában dolgozni. Összességéb en véve, azt gondolom, nyilvánvalóan rosszabbul jár a család. Ezt a járulékkedvezményes formát, hogy ezzel támogassuk az alternatív foglalkoztatási formákat, akkor kell behozni, ha jelentősen elindul a munkahelyek számának növekedése, és nem másoktól veszi el és cseréli le két részmunkaidősre, hanem az új munkahely, amit létrehoznak, azt már eleve erre a formára hozzák létre. Itt még hozzá kell tenni, hogy ez a 7 százalékos járulékcsökkentés tulajdonképpen nem olyan mértékű, ami veszélyeztetné a főállású mu nkavállalókat, ezt inkább kommunikációs fogásnak tudjuk értékelni. Érthetetlennek tartjuk, hogy miközben a társadalmi konzultáció és a szakmai érdekképviseletek és a civil szféra jogalkotási folyamatba történő bevonását hangoztatják - igaz, itt is meg kell jegyezni, ez inkább ilyen szemfényvesztés szintjén működik, a törvénytervezet szövegének a fényében , eközben folyamatosan egyéni képviselői indítványokkal nyújtják be a kényesebb témákat, illetve elveszik a jogorvoslati lehetőségét a közigazgatási eljár ások során a civil szervezetektől és érdekképviseletektől, valamint most az Országos Érdekegyeztető Tanács és az ágazati párbeszéd bizottságok szakmai programjainak a költségvetési támogatását a felére veszik vissza. Egyszerűen érthetetlen, hogy mi indokol ja ezt a drasztikus lépést, hiszen ennyire nem jó az érdekképviselet érdekérvényesítése ma Magyarországon, miközben talán soha nem volt nagyobb szükség arra, hogy valaki képviselje a munkavállalók és munkaadók érdekeit, illetve a civil szférát, hogy végre tényleg be legyenek vonva a törvényalkotásba. Mint ahogy számos munkaügyi és munkajogi problémát megoldanak az ágazati kollektív szerződések, az ágazati párbeszéd bizottságoknak ezeknek a szerződéseknek a létrejöttében nagyon komoly szerepe van. Ilyen szem pontból nagyon kétséges, hogy milyen hatása lesz ezeknek a csökkentéseknek. Ebbe a kategóriába tartozik az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség költségvetésének csökkentése is, hiszen most ott tartunk, hogy a munkanélküliség miatt már az ember telen körülményeket is kénytelenek a munkavállalók elviselni, és most sincs elég kapacitás arra, hogy az összes visszás helyzetet ki tudják vizsgálni és fel tudjanak lépni ellene. Ha még ebben a helyzetben csökkentjük a költségvetésüket, illetve a személyi állományukat, akkor ezzel csak még jobban kiszolgáltatjuk a munkavállalókat a visszás helyzeteknek. Csak 2010ben 20 százalékkal nőttek a munkahelyi balesetek. Mindez azért, mert a gazdasági helyzet miatt a munkavédelmi előírások megszegésén próbálnak spó rolni nagyon sok helyen, amit nyilvánvalóan egy szigorúbb ellenőrzéssel lehet megállítani. Összességében véve a költségvetési tervezet számai nem támasztják alá a preferenciában megfogalmazott célokat. A foglalkoztatás növelését, a tervezett intézkedések h atását csak hasraütésszerűen lehet becsülni, mert hatástanulmányok nem készültek vagy legalábbis nem tudunk róla. A Jobbik véleménye szerint olyan gazdasági intézkedések nincsenek kilátásban, amelyek a versenypiacon a foglalkoztatás növekedését indukálhatn ák, eközben csökkentik az állástalanok szociális ellátását, a közmunkaprogramra szánt forrást egyharmadával, létszámleépítést terveznek a közszférában, a bérek befagyasztása mellett, és bár a szakképzésre és a felnőttképzésre több forrást szánnak, annak ha tékony, nemzetstratégiai célokat szolgáló elosztását nem biztosítják. Összességében véve a foglalkoztatási és munkaügyi tervek nem támogathatók a Jobbik részéről. Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik soraiból.)
