Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 18 (49. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
2681 különbségtétel nélkül kell biztosítani; fel is sorolja, hogy mi lyen szempontból nem lehet különbséget tenni, nem lehet különbséget tenni például családi, társadalmi származásra vagy vagyoni helyzetre vonatkozóan sem. Álljunk meg akkor egy szóra, úgy tűnik, hogy a száraz jog oldaláról beszélek, de az úgymond száraz jog itt egybeesik a józan logikával és a jóérzéssel is. Ha minden gyermeknek joga van többek között az állam gondoskodására, és e jog gyakorlása tekintetében nem lehet a családi háttérre, tehát a család jövedelmére, vagyonára tekintettel sem különbséget tenni , akkor vajon - mondom költői kérdésnek szánva, de tudva a nemleges választ - hogyan értelmezzük a költségvetés családtámogatásra vonatkozó tételeit? A tegnapi vitában, amikor mások, képviselőtársaim és én is a gyermekek támogatásának ezt a különbségtevő m egoldását emlegettük, mindig az volt a válasz - lehet, hogy talán valóban nem voltunk érthetőek , miért kifogásolják a szocialisták, hogy a gyermekes családok többet kapnak. Hölgyeim és uraim, nem ezt kifogásoljuk. Természetesnek tartom, hogy a padsoraikb an ülő, illetve most nem ülő, de elvileg ülő Orbán Viktor vagy Révész Máriusz mint többgyerekes családapák, nagyobb támogatást kapnak akár adó formájában is, mint mondjuk én, akinek már felnőtt gyermeke van. Ez természetes. Ami nem természetes, hogy ez a t ámogatási rendszer gyermek és gyermek között, gyermekes és gyermekes család között is különbséget tesz, méghozzá valamilyen perverz logika folytán pont fordított különbséget, mint az ember gondolná: a vagyonosabb, nagyobb jövedelmű szülői háttérrel rendelk ező családban nevelkedő gyermeknek adja a nagyobb támogatást. Nemcsak érthetetlen, nemcsak igazságtalan, nemcsak - azt kell mondanom - szívtelen és irgalmatlan logika ez, hanem az alkotmány előbb említett passzusaiba is ütközik. Vegyünk konkrét példát, hog y sérül tehát a gyermekek egyenlő joga az állam és a társadalom gondoskodására. Vegyünk egy családot, ahol Nagy Jancsi nevelkedik. Tételezzük fel, háromgyermekes család, mama a legkisebbel gyesen van, papa, istennek hála, jól keres, 500 ezer forint körül. Vegyük a másik családot, ahol Kis Juliska nevelkedik. Hasonlóan háromgyerekes család, mama hasonlóan gyesen a legkisebbel, igen ám, csak a papa dolgozik ugyan, munkavállaló, tehát semmi ilyet nem hányhatunk a szemére, ha ez egyáltalán szemrehányás tárgya l ehet, de valahol a minimálbér környékén keres. Nagy Jancsika a maga szerencsésebb családi hátterével az adókedvezmény formájában 33 ezer forint állami támogatást kap, testvéreivel együtt közel 100 ezret. Az ő esetében tehát, és hála isten, hogy telik rá, í gy érvényesül az előbb említett alkotmányos paragrafus az állam gondoskodásáról. Nagy Jancsika - háromgyerekes család, gyeses mama, jól kereső papa - tehát az államnak a gondoskodás szempontjából 33 ezer forintot ér. Vegyük Kis Juliskát: a szülők stá tusa tehát ugyanaz, éppen csak a keresetük nem ugyanaz, papa valahol a minimálbér körül. Kis Juliska állami gondoskodás címén ezen a csatornán körülbelül 700 forintra számíthat. 33 ezer és 700 forint. (Nyakó István: Bravó!) Dolgozó szülők. Miért hangsúlyoz om a dolgozó szülőket? Elismerem, lehet arról értelmes vitát folytatni, hogy az állam támogassae jobban annak a szülőnek a gyereknevelését, aki dolgozik. Van véleményem erről, és magam nem vagyok híve ennek a megoldásnak, de ezt a vitát értelmesnek tartom , lehet úgy érvelni, hogy ahol a szülő dolgozik is és gyereket is nevel, ott kettős kötelességet vállal, mondhatom úgy is, ha a gyermeket tehernek tekinteném, hogy kettős terhet vállal. Ez még egy értelmes vita. De az, hogy hasonlóan dolgozó, tehát ennek a kettős feladatnak eleget tevő szülők Nagy Jancsija és Kis Juliskája között ilyen különbséget lehessen tenni, itt nemcsak a józan ész áll meg, hanem megáll az alkotmány érvényesülésének folyamata is. De hogy ne csak a szélső példákat vegyük, vegyük Nagy Ja ncsi és Kis Juliska között, mondjuk, Átlag Jóskát. Ugyanez a helyzet, háromgyerekes család, mama gyesen - zárójelben mondom, ezt azért hangsúlyozom, mert egyszerűbb egy jövedelemre levetíteni az adókedvezmény mértékét, és abban a tipikus magyar családban, ahol a legkisebb gyerekkel a mama gyesen van, ott nyilván a papa
