Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 16 (47. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - VARJU LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
2433 kiszolgáltatott, koldussá tett, függő helyzetben lévő önkormányzatok összessége nem biztosíthat stabil lábakat egy bármilyen e rős központi hatalomnak. Az önkormányzatok kérdése általában a finanszírozásuknál bukik meg, az Ötv.ből idézném a következőket, 1. § (5) bekezdés: a kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biz tosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket és így tovább. A későbbiekben a törvény felsorolja az ellátandó feladatokat, ezen belül a kötelező feladatokat, tehát erre gondol a törvényalkotó, amikor azt mondja, hogy a hatáskörök és feladatok megha tározásával egyidejűleg biztosítja az Országgyűlés a szükséges fedezetet. Most mit jelent az, hogy biztosítja? Normatívákon keresztül, körülbelül 130 különböző normatíva van a jelenlegi költségvetésünkben is, a különböző feladatokhoz rendel normatívát. Mos t az, hogy biztosítja a feladatellátáshoz szükséges pénzt, az én értelmezésemben ez azt jelenti, hogy mondjuk, a közoktatási alapnormatíva 100 százalékban fedezi azt a feladatot, amit a normatíva költségkerete biztosít. Ez azt jelentené normális esetben, d e ahogyan látjuk - és itt számtalan polgármester ül a teremben is , pontosan tudhatjuk, nem így történik ez a dolog. Mondjuk, ha ennél a példánál maradok, amit az előbb említettem, én olyan településen dolgoztam mind ez idáig, ahol körülbelül a 30 százalé kát fedezte a közoktatási alapnormatíva magának a közoktatásnak, ez egy nagyon rossz arány. De nemcsak ebben a normatívában vannak ilyen eltérések a való élet és a normatíva nagysága között, hanem számtalan további normatívát is lehetne említeni. Pedig ez egyébként nem volna kőbe vésett, hogy ennek így kellene történnie, igenis vannak olyan normatívák, például az előbb említett közoktatási normatíva is ilyen, de mást, mondjuk, a közétkeztetési normatívát is tudom mondani. Vannak olyan mutatószámok, mondjuk, a közétkeztetésnél maradva egy harmadikos gyermek esetében - vegyük az én egyik kislányom esetét, nagyjából körülbelül ekkora a gyerek - körülbelül ennyi tápértékre, ennyi kalóriára van szüksége egy nap, ehhez ennyi és ennyi nyersanyagnormatíva tartozik, ebből nagyjából elég szoros tólig határokon belül meg lehet határozni, mennyi tehát a normatíva szükséges mértéke ahhoz, hogy ezt az egész feladatot 100 százalékban lefedje. De vajon ez így történike? Sajnos, nemcsak az előbb említett normatívák esetébe n, hanem mondhatjuk, az összes normatíva esetében azt tapasztalhatjuk, hogy messze elmarad a feladat mértékéhez, nagyságához képest az, amit egyébként értelmezésünk szerint biztosítania kellene a normatívának. Sajnálatos módon ez a helyzet nem tavaly kezdő dött, nem is 8 éve, gyakorlatilag 20 éve ez a helyzet van, és ebből egy elég és egyre gyorsabb mértékben romló helyzet alakult ki az önkormányzatok életében. Nemcsak az igaz, amit az ÁSZ már a tavalyi jelentésében is megfogalmazott, hogy 1100 milliárd fori nt az önkormányzatok adósságállománya, és amit külön hozzátett az ÁSZjelentés akkor, az az volt, hogy sajnálatos módon volt olyan hitelfelvétel, ami a korábbi hitelek kamatait volt hivatott fedezni, ami az adósságspirál minősített esete. Egyébként most az ÁSZjelentéssel kapcsolatban, a tavalyi ÁSZvéleménnyel kapcsolatban még egy mondatot hadd mondjak! Nagyon sajnálatos módon pont az ÁSZvéleményből ez kimaradt, hogy vajon most hol áll az önkormányzati adósságállomány. Van benne róla szó, de csak olyan ér telemben, hogy az önkormányzatok adósságállományánál figyelembe kellene venni az általuk alapított társulások, gazdasági társaságok adósságállományát is, hiszen sok esetben ezek a társaságok az önkormányzatokra támaszkodnak, és tőlük várnak készfizető keze sséget. De van egy további adósságállomány, amelyről ritkábban szoktunk beszélni, ez a rejtett, belső adósság. Tudjuk, hogy fel kellene újítani az iskolát, tudjuk, hogy fel kellene újítani az óvodát, de nem tesszük meg, mert nincs rá pénz, görgetjük magunk előtt ezeket a feladatokat, amik egyre nagyobb és nagyobb terhet jelentenek majd a későbbiek során az önkormányzatok számára. Tudjuk, hogy ezeket is valakinek egyszer ki kellene fizetni, de nincs rá pénz. Hogyan orvosolják ezt az önkormányzatok sok esetbe n? Bizony, vagyonfeléléssel orvosolják az önkormányzatok. Ez is egy bizonyos értelemben belső eladósodottságot jelent, hiszen azok a vagyontárgyak, amelyeket így az önkormányzatok eladnak, sajnálatos módon a későbbiek során
