Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 16 (47. szám) - Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SCHEIRING GÁBOR (LMP):
2393 és ezért utána majd, ha ez az életbiztosítás lejárna vagy esetleg egy hozzátartozója meghal, azok után is adót kellene fizetnie. A kafetériarendszer megszüntetése van a 83. pontban. Egyértelmű, hogy mire megy ki a játék: a közszolgálati dolgozóknak a bérét befagyasztották, és most már a béren kívüli juttatásaikat is elég erőteljesen megnyirbálják. Tehát elég egyértelműen látszik, hogy a 83. pontban a közszolgálati dolgozók l esznek ennek a sunyi, trükkök tucatjaival ellátott adó- és járuléktörvénymódosításnak a vesztesei. De hogy összefoglaljam: azok a trükkök, amelyekkel most már a kormány operál, nagyon egyszerűen párhuzamba állíthatók az előző nyolc év trükkjeivel (Moraj a Fidesz soraiban.) , különböző koherenciazavart elhárító törvénymódosításokra hivatkozva érdemi módosításokat tesznek be. Az, hogy az egészségügyi hozzájárulás alapja bővül, minden egyes magyar munkavállalót érint, és ezzel az ő zsebükből veszik ki a pénzt úgy, hogy ez igazából valójában nem koherenciazavart hárít el, hanem utólag jutott eszükbe, hogy egy kicsit még ki kellene stafírozni azt a költségvetést, még pluszbevételeket kellene hozzá szerezni ahhoz, hogy azt a társadalmilag igazságtalan adór endszert, amit bevezetnek most, valahogyan fenn lehessen tartani. Köszönöm a szót. Remélem, a továbbiakban lesz még alkalmam a vitában megszólalni. (Taps az LMP soraiból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Nem látok több felszólalni szándékozó képviselőt. Ebben az esetben megkérdezem, hogy a kormány nevében… Bocsánat, mire felnéztem, addigra jelent meg a képernyőn Scheiring Gábor képviselő úr neve, LMP; normál szót kért. SCHEIRING GÁBOR (LMP) : Köszönöm a szót. Én csak röviden két ponthoz szeretnék hozzászólni. Az egyik a 65., 67. számú módosítók, a bizottsági ajánlás szerint ez a 61. Itt arról van szó, hogy mégsem vezetik be a munkáltatói járulékokra vonatkozó plafont. Itt csak arra az érdekességre szeretném felhívni a figyelmet, hogy a sajtóhírekben arról olvasha ttunk első nekifutásra, hogy körülbelül 100 milliárd forintról mondana le a kormány a munkáltatói járulékplafon bevezetésével, majd ezt csökkentették 3040 milliárdra. (12.30) Most csak örömünket szeretnénk kifejezni, hogy jelen módosítóval elállnak ezen s zándékuktól. Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezzel első körben 100, második körben 3040 milliárdot szerettek volna szétosztani a legnagyobb cégek között. Hasonló módosító javaslat, ami sajnos életben marad, az a 68. számú, a bizottsági aján lás szerint. Ez arra vonatkozik, hogy a 10 százalékos kulccsal adózó tőzsdei osztalék után nincs ehofizetési kötelezettség. Önök itt a kkvkat szeretnék helyzetbe hozni, és a tőzsdei lovagokat, spekulánsokat pedig megszorongatni, és akkor ebben a módosító javaslatban épp ellenkezőleg járnak el. Nem kell továbbra sem egészségügyi hozzájárulást fizetni a tőzsdei nyereség után, míg a kis- és középvállalkozásoknak ez egy jelentős teher, ami sújtja őket, és továbbra is életben marad ez a szabályozás, úgyhogy én érthetetlenül állok ez előtt a rendelkezés előtt. Ha önök valóban a tőzsdei extraprofitokat szeretnék megsarcolni, ha valóban a legnagyobb vállalatok adóterhelését szeretnék növelni, és szeretnék őket jobban bevonni a közteherviselésbe, akkor én várnék ném i magyarázatot ezekre a módosítókra. Az egyiknél üdvözlöm, hogy elálltak ettől a 100, majd 3040 milliárdos kieséstől, a munkáltatói járulékplafon bevezetésétől, viszont továbbra is értetlenül állok az előtt, hogy a tőzsdei nyereség utá n nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Kérem szépen, valami magyarázatot adjanak erre a némi inkoherenciára.
