Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Jakab István): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2301 mitől fognak jobban mű ködni a közigazgatás, a kormányzat, a közszféra intézményei. Az intézményi összevonás, átszervezés önmagában még nem jelent megoldást. Hol marad a feladatok felülvizsgálata? Mintha csak megint a gombhoz varrnánk a kabátot. Egy átfogó közigazgatásfejleszté snek a feladatok felülvizsgálatával, a folyamatok egyszerűsítésével és ésszerűsítésével kellene kezdődnie, majd az erre épülő elektronizálással folytatódnia, és csak feladatkörében megtisztított profilú, hatékonnyá tett folyamatokkal rendelkező intézmények esetén lehet érzékelhető hatékonyságjavulást várni, amelyeket ezután akár össze is lehet vonni, ez önmagában nem ront, nem javít működésük eredményességén. Hatékonyjavulás nélkül félő, hogy a közigazgatási megtakarítások ismét csak a fűnyíróelv logikájána k megfelelően fognak érvényesülni. Nézzük végül a negyedik helyen említett ágazati prioritásokat! Ezek támogatásának változását leginkább a mellékletek indoklásában szereplő funkcionális bontásban lehet tetten érni, és itt bizony akár a közbiztonság, akár az egészségügy, akár az oktatás sorát nézzük, megállapítható: a ráfordítások gyakorlatilag stagnálnak, a GDPhez viszonyítva nemegyszer csökkennek is. Mi lenne, ha még nem is számítanának prioritásnak? Mitől tekinthetjük prioritásnak ezeket a területeket s tagnáló költségvetési ráfordítások mellett? Jegyezzük meg, hogy az egészségügyre az indoklásban is alig pár mondatot szán a dokumentum. Összességében elmondható, az előttünk fekvő költségvetési előterjesztésből hiányzik az a rendszerszemlélet, ami megkíván ható lenne. A változtatások tűzoltó jellegűek, és jobbára a felszínt érintik, elsősorban a bevételi oldalon. A kiadási oldalon nyoma sincs a szemléletváltásnak, ami a számokat illeti, a gyökeres változást eredményező paradigmaváltásnak. A jövőre nézve felt étlenül javasoljuk a kormánynak, hogy mozduljanak el a tervezés során a programozott, feladatorientált költségvetés felé. Ezzel egyúttal az átláthatóságot is nagymértékben sikerülne növelni, azt az átláthatóságot, amelynek hiányát az ÁSZ értékelése is mark ánsan jelezte. A programozott költségvetés bevezetése évek kitartó munkáját igényli. A ciklus végére megvalósítható, de ehhez most kell nekiállni annak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő ú r. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Nyikos László képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó. DR. NYIKOS LÁSZLÓ , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Abban a munkamegosztásb an, amit jeleztem már a kisebbségi vélemény ismertetésekor, kevésbé a gazdaságpolitikaipolitikai összefüggésekről szeretnék szólni, inkább visszatérnék a költségvetés részben számszerű, részben jogi és szakmai részéhez. Az bátorított engem, hogy némileg e ltérjek a tervezett hozzászólásom tartalmától, hogy Matolcsy miniszter úr itt az expozéjában a New Deal mellett az erhardi gazdaságpolitikát, illetve a német modellt, a német példát hozta föl; nos, talán nekem is szabad egy német példával előjönni, amikor ennek a költségvetésnek, amely előttünk fekszik, a szakmai gyengeségeit akarom illusztrálni. Kérem tisztelettel, két konkrét példát fogok mondani, az egyikben az Alkotmánybíróság fejezetében lévő adatok szerepelnek. Az Alkotmánybíróság más szempontból most divatos intézmény, én most nem erről fogok beszélni, természetesen. A költségvetési törvényjavaslathoz mellékelt fejezeti indokolásokban az Alkotmánybíróságról összesen egy, azaz egy oldal szerepel az Alkotmánybíróság elnökének az aláírásával, és van benn e kettő szám, aminek a jóváhagyását kéri az Alkotmánybíróság elnöke: a támogatás összege 1,3 milliárd forint, és egy engedélyezett létszámkeret 111 fő. Nem derül ki ebből az adatból, hogy ez az 111 fő tartalmazzae az alkotmánybírók számát is, egyáltalán e z egy státuslétszám, egy betölthető létszám, egy állományi létszám, ami majd nagyjából
