Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Jakab István): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2302 az év során összejön, vagy pedig milyen belső szerkezete van ennek, mennyi ebből a szakértő, a jogász, az informatikus, a hivatalsegéd és így tovább. Nos, ha ezzel össze hasonlítom a német költségvetésben a Karlsruhéban székelő alkotmánybíróság költségvetését, az húsz oldal. Húsz oldal, és azon belül részletesen láthatjuk az alkotmánybíróság összetételét, a 14 alkotmánybíró alatt milyen szakmák, milyen osztályok, milyen sz akértőszervezetek működnek, továbbá a már említett idősort is megtaláljuk benne. Ha mostanában készül el a költségvetés Németországban is, abban látható a 2009es tényszám, a 2010es előirányzat és a jövő évi, 2011es előirányzat. Ebből az idősorból érzéke lhető, hogy milyen elmozdulások vannak a dologi kiadásokban és a létszámadatokban, milyen változások azok, amelyekről a költségvetési vitában a képviselők véleményt cserélhetnek, és végül döntés születhet. Ez az egyik példa, amit szeretnék fölhozni a mi kö ltségvetésünk gyengeségének illusztrálására. Engedje meg, miniszter úr, hogy azt mondjam, hogy egy biankó csekk, amit ön itt aláírt, és ilyen biankó csekk legalább húsz van ebben a költségvetési törvényjavaslatban - nem számoltam végig, olyan húsz körül ab bahagytam , hiszen a többi fejezetnél is ugyanezek elmondhatók. (20.50) Egy másik példát is hadd mondjak, ami kevésbé német, inkább az Európai Unió gyakorlatát illusztrálja. Ha megnézzük az Európai Unió Számvevőszékének a költségvetését, ott ugyanazt a ré szletességet tapasztalhatjuk, mint a német költségvetésnél. Nagyon örülök annak, hogy Hargitai képviselőtársam itt Magyary Zoltán könyvét említette, akitől volt szerencsém a költségvetési jog összefüggéseit mélyebben megismerni. Nos, ezek a költségvetési e lvek, amelyeket az Európai Unió legfőbb pénzügyi jogszabálya, a financial regulation, a pénzügyi rendelet tartalmaz, ezek nagyon rokon vonásokat mutatnak a Magyaryféle tanításokkal. Nincs tehát semmi új a Nap alatt, a józan ész és a józan tapasztalatok al apján lehet ezt elkészíteni. Visszatérve most már az Európai Számvevőszék költségvetésére, abból is megismerhetjük azt, hogy a számvevőszék mint testület hány tagból áll, milyen kabinetek vannak mögötte, milyen szakértők vannak mögötte, hány auditor van, h ány tolmács van, hány fős kisegítő személyzet van és így tovább. Ezzel szemben az Állami Számvevőszék jövő évi előirányzataiban találunk egy 598 fős számot, amire majd fel fog futni a jövő év végén, vagy esetleg már annyian vannak, vagy indulnak a jövő év elején, ráadásul ez az előirányzat egy növekedést tartalmaz, aminek semmiféle indokát nem mutatja be a törvényjavaslat szöveges része, hiszen ez az idézett szám is tulajdonképpen a fejezeti indokolásokból származik. Tehát egyetlen számról fog majd dönteni a tisztelt Ház és egy mellette lévő kiadási előirányzatról, 7,2 milliárd forintról, amiről nem tudjuk, milyen célra, mire fogja elkölteni a Számvevőszék. Ez meg van bontva az Állami Számvevőszék fejezeti működési előirányzataiban személyi jövedelemelőirán yzatra és dologi előirányzatra, illetve felújításra, beruházásra, de ezen belül semmiféle további információt nem tartalmaz. Nem tételezem fel egyik állami vezetőnkről sem azt, hogy ezzel a hallatlan szabadságfokkal, mondhatni szabadossággal, amivel a magy ar parlament kezeli a fejezetek gazdáit, visszaélnének. Én ilyent nem tételezek fel, de intézményi garanciákra van szükség. Nem elég azt feltételeznünk és abban hinnünk, hogy a parlament által választott vagy a kormányfő által kinevezett vagy a köztársaság i elnök által kinevezett magas rangú állami vezetők bölcsen, jó szándékkal, hatékonyan, tisztességesen kezelik a közpénzeket, erre intézményi garanciák kellenének. Ez a garancia pedig nem más, mint az, hogy az előirányzatokat a parlament állapítja meg. Azt , hogy mire költhetik a fejezetgazdák a közpénzeket, a támogatásokat, nem a kormánynak és nem a fejezetgazdának kell eldöntenie, hanem ennek a Háznak, mert akkor lehet ellenőrizni a közpénzek felhasználását, akkor tudja gyakorolni a parlament a költségveté si jogát, közelebbről megállapítani a fejezetgazda jogi felelősségét, hogy arra költöttee az előirányzatot, amire a parlamenti felhatalmazása, az appropriáció szólt, vagy másra költötte, és amennyiben másra költötte, akkor a jogi felelőssége megáll. Enélk ül csak moralizálhat majd a Számvevőszék is, amikor majd esetleg a jelentéseiben olyan megállapításokat tesz, hogy drága távolkeleti utakra került sor, első
