Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója:
2250 kiszolgáltatottság, kudarc, megszorítások, trükkök százai, a megtévesztés. Vannak olyanok, akiknek a célja a múlt visszaállítása, a megújulás megakadályozása mindenáron. Beszéljünk egyenesen: a múlt haszonélvezőinek nem érdeke a közös siker. Mindenkinek, a változást akaró magyarok hatalmas közösségének azt üzenem i nnen, hogy nem kell félni tőlük, ne hagyják magukat elbizonytalanítani. Vigyük véghez elszántan és sikeresen a megújulást az előttünk álló évben, hiszen van hozzá elég tapasztalatunk, és van hozzá elég erőnk. Azért adtak a magyar választók idén tavasszal k étharmados felhatalmazást az új Országgyűlésnek, és azért erősítették meg ezt a felhatalmazást az önkormányzati választásokon, mert azt akarták, hogy ne a régi politikát és régi gazdasági működést bütyköljük, hanem végre egyszer és mindenkorra hagyjuk magu nk mögött, takarítsuk el a romjait, és alkossunk helyette egy teljesen újat, új politikát, új gazdasági rendszert. Ami nem használ, az árt. Ami nem visz előre, az visszahúz. Ha tetszik ez, ha nem, tisztelt hölgyeim és uraim, ma ez a helyzet Európában. Mind en, ami akadályoz abban, hogy a gazdaság lábra álljon és magyar lábra álljon, minden ilyen akadályt félre kell gördíteni az útból, akárki tette oda akármikor, akármilyen ideológia, politika és rendszer nevében. Ez a költségvetés ebben a meggyőződésben foga nt, ezt a célt szolgálja, és ebbe az irányba indítja el Magyarországot. Azt kívánom önöknek, hogy folytassanak hasznos, szép, izgalmas és a kitűzött célhoz méltó vitát a benyújtott költségvetési javaslatról. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormán ypártok, az LMP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönöm miniszterelnök úr felszólalását, és most megadom a szót Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úrnak. Miniszter úr, fáradjon ki! (Dr. Matolcsy György fellép a szónoki emelvényre.) Öné a szó, miniszter úr. (16.40) DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Mélyen tisztelt Miniszterelnök Úr! Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az új kormány első költségvetése van a tiszt elt Ház előtt, egyben egy új, reméljük hosszú, magyar konszolidációs történelmi korszak elejének első költségvetése. Miután egy hosszú, és reméljük, sikeres nemzeti felemelkedési korszak nyitányán vagyunk, érdemes a gazdaságpolitikánkat alaposan és jól meg tervezni, hiszen nekünk a gazdaságpolitikánkból következik a költségvetésünk. Ahhoz, hogy jól megtervezhessük Magyarország gazdaságpolitikáját, érdemes gazdaságtörténeti tapasztalatokra szert tennünk, érdemes megnéznünk, hogy a világban a sikeres gazdaságt örténeti példák, tapasztalatok, a sikersztorik miből táplálkoztak, és persze azt is érdemes megnéznünk, hogy Magyarország a XX. században, amikor sikeres pénzügyi konszolidációt hajtott végre, minek köszönhette a sikerét. Engedjék meg, hogy három világgazd asági, gazdaságtörténeti sikertörténetet elevenítsek fel, amelyekből számunkra bizony sok minden következik. Az első talán legyen rögtön az Egyesült Államok 1930as évek elejétől végrehajtott sikeres pénzügyi konszolidációja, amit New Dealnek hívtak, és Ro osevelt elnök nevéhez fűződik. Ez egy olyan siker volt, amely megőrizte a demokráciát, és megőrizte a versenyen alapuló piacgazdaságot. Voltak más, egy ideig sikeresen induló kísérletek, amelyek azonban nem őrizték meg a demokráciát, és a piacgazdaság is v eszélybe került. Az Egyesült Államokban 1933tól egy olyan új gazdaságpolitika érvényesült, amely egyszerre épített a költségvetési fegyelemre és a gazdaságélénkítésre; egyszerre épített az állam tervező szerepére és részvételére a piac működésében, és a p iaci vállalkozásokra; egyszerre használt infrastrukturális fejlesztéseket és más gazdaságélénkítő programokat; és mindenekelőtt is koncepciójának középpontjába, az egész gazdaságpolitika középpontjába a munkahelyteremtést állította. Roosevelt azt mondta: m unka, munka, munka. Egy munkaközpontú, a pénzt használó
