Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója:
2251 gazdaságpolitikát működtetett, úgy, hogy közben nem használta a pénznyomás eszközét. Úgy, ahogy használta azt Olaszország, Oroszország 1925től vagy Németország 1933 januárjától. Tehát egy nagyon font os sikertörténete van, számunkra nagyon fontos üzenettel bíró sikertörténete van a XX. századnak, ez pedig az Egyesült Államok, amely azt üzeni számunkra, hogy mindenekelőtt is a foglalkoztatás bővítésével, az új munkahelyek megteremtésével lehetett a pénz ügyi konszolidációt megoldani. Ezen alapszik az angolszász gazdaságpolitikai modell, amely szintén néhány nagyon fontos titkot őriz. Az egyik, hogy lehet alacsony újraelosztási szinttel és alacsony adókkal működni úgy, hogy közben gyors a gazdasági növeked és. Lehet úgy konszolidálni a költségvetést, ha magas a foglalkoztatási ráta. Gondoljuk el, hogy az Egyesült Államokban 75 százalékos a foglalkoztatási ráta, ahogy a miniszterelnök úr ezt több beszédében elmondta. Lehet úgy erős versenyt működtetni a piaco n, hogy közben az állam, az amerikai, a brit, az ír, az ausztrál, az újzélandi, tehát az angolszász állam részt vesz a gazdaság működtetésében. És persze lehet erős anticiklikus politikát folytatni. Tisztelt Képviselőtársaim! Elevenítsünk fel egy másik XX . századi sikertörténetet, amelyből megint számunkra igen fontos tanulságok következnek. Ez pedig a porig rombolt Németország második világháború utáni sikeres, tegyük hozzá, gyors újjáépítése. 1949től Adenauer politikai vezetésével, Erhard gazdaságpoliti kai irányításával Németország nagyon gyorsan megépítette a szociális piacgazdaságot és megépítette a német csodát. Min alapult ez? Azt mondta a német gazdaságpolitika, hogy egyszerre kell pénzügyi fegyelem és gyors gazdasági növekedés, egyszerre kell állam és egyszerre kell piac. Azt mondta a német gazdaságpolitika, hogy mind az államnak, mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak meg kell egyezniük. Ez volt a szociális piacgazdaság politikai modellje. Azt mondta, hogy csak magas foglalkoztatással lehet s ikert elérni. Furcsa módon megint azt találjuk, hogy mind a New Deal egyesült államokbeli modelljében, mind az első sikeres európai szociális piacgazdasági modellben bizony a foglalkoztatás van a középpontban, a munka, munkahely, a munkaközpontú gazdaság. Elevenítsünk fel egy harmadik, részben még velünk élő, részben pedig egyre újjászülető ázsiai modellt, az ázsiai sikersztorikat, a kistigrisek modelljét, DélKorea, Tajvan, HongKong, Szingapúr modelljét, előtte Japánt, most Kínát. Mintha ugyanolyan rugóra járnának ezek a már sikeres vagy sikert ígérő modellek. Azt mondják, hogy az erős állam bizony jól megfér az erős versennyel a piacon. Azt mondják, hogy a családi vállalkozást és a családokat kell a gazdaságpolitika középpontjába helyezni. Azt mondják, ho gy a verseny és az együttműködés egyaránt fontos. Azt mondják, hogy lehet alacsony állami újraelosztással és alacsony adóteherrel működtetni a gazdaságot. Gondoljuk el, hogy mind az angolszász, mind az ázsiai gazdasági modellek alacsony adóteherrel működne k. Bizony, itt van a 16 százalékos arányos adókulcsunknak az egyik előfutára. És természetesen azt is mondják, hogy anticiklikus gazdaságpolitikát kell követni, mert mindent megér, hogy magas legyen a foglalkoztatás. Így Ázsiában, a versenyországokban, a s ikeres országokban még az amerikainál is magasabb, 85 százalék körüli a foglalkoztatási szint. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Érdemes azonban ezeket a külföldi modelleket mintegy összerázni, és néhány közös pontjukat kiemelni. Mire építhetünk mi, amikor a magyar gazdaságpolitikát, a nemzeti felemelkedést, a gazdasági stabilizációt, a felzárkózást tervezzük? Azt gondolom, az első az, hogy lehet egyszerre erős állam és erős versenyt működtető piac. Azt üzenik még természetesen ezek a modellek, hogy lehet alacsony állami újraelosztás mellett gyors a gazdasági növekedés és kiegyensúlyozott a költségvetés. Lehet egyszerre, nem csak külön lehet. Nem úgy lehet, hogy hol, igen, ez van, hol az van. Egyszerre lehet alacsony adóterhelés, gyors gazdasági növek edés, egyensúly magas foglalkoztatás mellett. Lehet erős verseny és szoros együttműködés. És természetesen mindenekelőtt is mind a három gazdaságtörténeti példa azt mutatja számunkra, hogy mindenek felett van a foglalkoztatás szintje, a munka, a munka és a z alacsony munkanélküliség.
