Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - Dr. Botka László (MSZP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - “Lesz-e Magyarországon új európai lézerközpont, vagy pedig nemzetközi botránnyal kezdjük első uniós elnökségünket?” címmel - ELNÖK (dr. Kövér László): - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
2210 Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem gondoltam volna, hogy július után ebben a kérdésben újra interpellálnom kell, hisz en annyira egyértelmű a helyzet és annyira egyértelmű a nemzeti érdek. Az Európai Unió történelmi döntést hozott akkor, amikor úgy döntött, hogy történetében először egy európai jelentőségű új kutatóintézetet és új létesítményt egy új európai uniós tagálla mban hoz létre. (13.30) A lézerközpont, amiről szó van, 13 európai ország részvételével 2008 óta formálódik. 2009ben született az a meghatározó alap, európai uniós döntés az Unió Versenyképességi Tanácsa részéről, ami a gazdasági miniszterek tanácsát jel enti, hogy három helyen, három különböző, de egymásra épülő, különkülön is világcsúcsot jelentő létesítmény épül Szegeden, Prágában és Bukarestben. Ez az új lézerközpont nem valami elvont elméleti intézmény. Valamennyien tudjuk, hogy a lézerfizika a világ on talán a legdinamikusabban fejlődő tudományág. Ráadásul, hogy Magyarország egyáltalán szóba kerülhetett ebben a programban, annak alapvetően az az oka, hogy a magyar és leginkább szegedi lézerfizikusaink az elmúlt évtizedekben meghatározóak voltak a vilá g élvonalában, és többször önmaguk és tanítványaik alapítottak a világban és Európában lézerfizikai iskolákat. Ennek az új központnak a megépítése szakmai, gazdasági és társadalmi hatásaival jelentősen hozzájárul Magyarország és a régió felzárkózásához, a magyarországi tudásalapú gazdaság megteremtéséhez; multiplikátor hatása jelentkezik az innováció, a gazdasági növekedés és a versenyképesség, valamint a régióban a foglalkozatás és az oktatás területén is. Mi az, ami megtörtént? A döntés után a Szegedi Tud ományegyetem és Szeged Város Önkormányzata létrehozta az ELIHU Kft.t, amibe a vonatkozó uniós szabályoknak megfelelően tőkeemeléssel a magyar állam, a magyar kormány - az NKTHn keresztül - többségi tulajdonhoz jutott. És döntés született arról is, hogy a gazdaságfejlesztési operatív program biztosítja azt az összességében 992 millió forintot, ami ahhoz kell, hogy 2011 tavaszán, leginkább márciusig be tudjuk adni a végleges pályázatot az Unió strukturális alapjaihoz. A probléma az, államtitkár úr, hogy ni ncsen aláírva a támogatási szerződés. Ez azt jelenti, hogy sem a közbeszerzéseket nem tudtuk meghirdetni, miközben a két partnerország, Románia és Csehország pedig rohamléptekkel halad előre. Valamennyien tudjuk, hogy a program legkritikusabb eleme az idő. 2013ig le kell kötni a Strukturális Alap forrásait, 2015ig fel kell használni, erre pedig akkor van esélyünk, ha legkésőbb jövő év elejére el tudjuk készíteni a beruházási terveket, a megvalósíthatósági pályázatot és magát a pályázatot az Unió részére. Ön, államtitkár úr, júliusban azt mondta nekem, hogy a kormány támogatja, kért néhány hónapot szeptember közepéig. Szeptember elmúlt. Október elején a miniszterelnök úr a szegedi látogatásán megerősítette, hogy a kormány támogatja a projektet. Szeretném me gkérdezni, hogy mikor tervezik a támogatási szerződés aláírását. Tisztelettel várom válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kövér László) : Köszönöm. Megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak. Parancsoljon! DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Meggyőződésem, hogy semmiről nem vagyunk lemaradva, hiszen a három helyszínen, Prágában, Szegeden és Bukarestben széles körű európai összefogással megvalósu ló projekt magyarországi beruházása az eredeti elképzelések szerint is csak 2011 második felében indulhatna meg. Mint a képviselő úr említette, egyszer már felszólalt ebben az ügyben. Az akkor mondottak lényegét csak megismételni tudom: a kormány alapvetőe n egyetért az ELInek nevezett uniós
