Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - Dr. Botka László (MSZP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - “Lesz-e Magyarországon új európai lézerközpont, vagy pedig nemzetközi botránnyal kezdjük első uniós elnökségünket?” címmel - ELNÖK (dr. Kövér László): - DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP):
2211 tudományos nagyberuházás céljaival. (Egy hang az MSZP padsoraiból: Ez kevés!) A lézerközpont megvalósítása beleillik a kormányprogramba, hiszen hazánk versenyképességének erősítését szem előtt tartva a kutatásfejleszté st és az innováció támogatását kiemeltnek, fontosnak tartjuk. Ez irányú szándékaink a januárban induló új Széchenyiprogram pályázataiban is megjelennek. A beruházás más érintettjei valószínűleg ezért is aggódnak kevésbé. A román fél kifejezetten úgy fogal mazott, hogy nem tartja reálisnak, hogy a magyarok nélkül vágnak bele a nagyberuházásba, hiszen ezt az egész ELIprojekt megszenvedné. Hangsúlyozta, hogy a magyar pillér fontos része a tervnek. Továbbá Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rekt ora sem gondolja, hogy nélkülünk készülnének megvalósítani a projektet a cseh és román partnerek. Nyilatkozata szerint a lézerszakmai előkészítés a tervek szerint halad, és nem a támogatási szerződés aláírása a legkritikusabb pont. Szükséges azonban megeml íteni: a projekt anyagi hozadéka bizonytalan, a gazdaság megrendeléseinek hiánya esetén a fenntartás költségeit az államoknak kell viselniük. (Folyamatos közbeszólások az MSZP padsoraiból.) A magyar, cseh és román pályázat pont azért került kiválasztá sra, mert ezek az országok hajlandóak uniós forrásokat fordítani a kialakításra. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az előző kormány által vállalt kötelezettségek, az uniós forrásból finanszírozott projektek felülvizsgálata, mint ahogy ön is tudja, jelen leg is folyamatosan zajlanak. A kormány minden ilyen projekt esetében, így az európai lézerkutató központ kapcsán is, többféle szempont alapján kíván mérlegelni. A vizsgálatok érintik a projektek szükségességét, megvalósíthatóságát, fenntarthatóságát és és szerűségét. Nem utolsó szempont az sem, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetében vállalhatóe és finanszírozhatóe az adott beruházás. Az ELI mellett számtalan érv szól. Megvalósítása politikai, tudományos és gazdaságfejlesztési szempontból egyedülálló lehetőséget teremt Magyarország számára, amelynek hatásai számtalan ponton jelentkeznek, így a projekt K+F téren világszínvonalat képvisel, megvalósítása esetén pedig 250300 munkahely jöhet létre. A beruházáshoz szükséges összeg ugyanakkor nem kevés, Szeged város egész éves költségvetésének felel meg. A város ennyi központi pénzt csak az 1873as nagy árvíz után kapott. (Dr. Botka László közbeszólása.) A projekt jövőjével kapcsolatos felelős végső döntést ezért, hogy elkerüljük azokat a botrányo kat és kellemetlenségeket, amelyek az önök több nagy beruházását is kísérték, csak a legapróbb részletek ismeretében hozhatja meg a kormány, de meg fogja hozni. Kérem tájékoztatásom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Gúr Nándor közbeszólá sa.) ELNÖK (dr. Kövér László) : Kérdezem a képviselő urat, elfogadjae a választ. DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Ez nem Szeged ügye, ez Magyarország ügye! Gondolom, hogy nem akarják Magyarország első soros európai uniós elnökségét egy ilyen jellegű nemzetközi botránnyal kezdeni. Másrészről türelem még lenne, államtitkár úr, idő nincsen! Jövő tavaszra a konkrét pályázatokat kell benyújtanunk Brüsszelbe. Legalább 45 hónap, míg el tudjuk őket készíteni. Ez azt jelenti, hogyha novembe rbendecemberben nincs támogatási szerződés, és nem áll rendelkezésre az összeg, esélyünk nincsen Brüsszelben a strukturális alaphoz benyújtani a pályázatot. Ez egyébként nemcsak az én véleményem, hanem az ön által idézett Szabó Gábor akadémikusé, és minde n tudósé, aki nemcsak szegedi, hanem részt vesz ebben a programban, és ez a véleménye a nemzetközi partnereknek is.
