Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 9 (44. szám) - Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
2144 ELNÖK (Balczó Zoltán) : Felszólalásra következik Bárándy Gergely, az MSZP képviselője; őt követi majd Schiffer András. Képviselő úr, ö né a szó. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Külön köszönöm elnök úrnak azt a méltányosságát, hogy a késésem ellenére is a normál menetben adott szót, de azon kívül, hogy elnézést kérek azért, hogy a vita elejétől fogva nem tudok itt lenni, egy picit talán rossz szó, vagy nem a legjobb szó rá, hogy szimbolikus, de éppen az ügyvédi tevékenységem miatt késtem el, hiszen egy bírósági tárgyalásról jöttem a plenáris ülésre. Úgy gondolom - és talán ennyi személy es megjegyzést megengednek nekem , az ügyvédi hivatásrend tekintélyének a megóvása, régi fényének a visszaállítása szívügyem. Nagyapám, aki még mindig praktizál, ’41ben lett ügyvédjelölt, és egyébként a dédapám és ükapám is jogot végzett, és jogtanácsosk ént, illetve ügyvédként dolgoztak. Úgy hiszem, a személyes motivációm az ügyvédi hivatásrend tekintélyének a megóvására talán nem megkérdőjelezhető. A javaslat céljával is egyetértünk, azonban a konkrét megoldási javaslatot sajnos nem tudjuk támogatni. Nem alaptalanok, és ezzel egyetértek a vitában elhangzottak után, nem alaptalanok azok a vélemények, hogy az ügyvédi kar mind szakmai, mind morális színvonala bizony sajnos kivetnivalót hagy maga után. A mi meglátásuk azonban az, hogy az előttünk fekvő törvén yjavaslat nem alkalmas az egyébként az indokolásban megfogalmazott célnak az elérésére. Először is, ahogy már szintén előttem felszólaló képviselőtársam megjegyezte, egy picit disszonáns a javaslat, már első olvasatra is. Ha megnézik azt, tisztelt képvisel őtársaim, hogy ha ezt a javaslatot az Országgyűlés elfogadja, akkor egyedül az ügyvédek esetében válik kötelezővé az, hogy legalább egyéves gyakorlatot - hadd fogalmazzak úgy, tudom, hogy nem jó a szó, de talán érthetővé válik , gyakornoki munkát végezzen ek, míg a bírák és az ügyészek esetében ez nem kötelező. Én továbbra is híve vagyok annak, és e vonatkozásban ellentétes az álláspontom, nem a gyakorlati szempontokat szem előtt tartva elsősorban, hanem az elvi szempontokat szem előtt tartva, hogy igenis a z ügyvédség és az ügyvédi kar ugyanúgy az igazságszolgáltatás szerves része, mint a bírói vagy az ügyészi kar, köztük hierarchiát fölállítani nem szabad. Azonban mégiscsak el kell azt ismerni, hogy a közhatalmi jogosítványokkal a bírák és az ügyészek rende lkeznek jellemzően, mert a büntetőtárgyaláson az ügyvéd is. De ha ezt szem előtt tartjuk és elismerjük, akkor látnunk kell azt is, hogy biztosan nem megfelelő egy olyan szabályozás, ami szigorúbb feltételeket ír elő az ügyvédek számára a munkakör betöltése vonatkozásában, mint a bírák vagy az ügyészek számára. Ezért tehát a javaslat már önmagában sem támogatható. Ahogy utaltam erre, egy komplexebb megközelítést igényel a kérdés. Úgy hiszem, tüneti kezelésnek is kevés a javaslat. Nézzük azt, mi mindenhez kén e az én meglátásom szerint hozzányúlni, és ez csak egy példálózó felsorolás, mert természetesen a sort még lehetne folytatni, és nagyon egyetértek azzal, hogy úgy kell ezt a sort folytatni, és az általam most felsorolásra kerülő szempontrendszerekről is tá rgyalni, hogy bevonjuk az érdekelteket, bevonjuk az ügyvédi kamarákat ebbe a tárgyalássorozatba. És tudom, hogy erről már volt szó, van szó, a szakvizsgarendszer megreformálásáról érdemes volna szót ejteni. Helyese az, hogy ugyanazt a szakvizsgát, tehát e gységes szakvizsgát tesznek a bírák, az ügyészek és az ügyvédek? Helyese az, hogy aki szakvizsgát tett, az ugyanúgy eljárhat polgári ügyben, ugyanúgy eljárhat büntetőügyben, ugyanúgy eljárhat a Legfelsőbb Bíróság előtt, mint helyi bíróság előtt, és ha egy szer valaki ezt a szakvizsgát letette, mondjuk, mint ügyvéd, akkor soha többet nem kell részt vennie semmilyen, mondjuk így, megmérettetésen vagy alkalmassági vizsgálaton, a tudását érintő vizsgálaton, ahogy egyébként ez az ügyészeknél vagy a bíráknál megv alósul a rendszeres teljesítményértékelés kapcsán. Tehát ezt mindenképpen érdemes lenne megvizsgálni.
