Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 9 (44. szám) - A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - DR. VAS IMRE (Fidesz):
2097 Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Senki sem jelentkezik.) Mivel több felszó lalót nem látok, így megkérdezem Répássy Róbert államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Répássy Róbert: Később.) Később kíván az államtitkár úr válaszolni. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjeszté shez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára várhatóan jövő heti ülésünkön kerül sor. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefügg ésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság miniszté riumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. A törvényjavaslatot T/1427. sz ámon, a bizottsági ajánlást pedig T/1427/5. számon megismerhették. Emlékeztetem önöket, hogy a vita megkezdése során a miniszteri expozéra, valamint a vezérszónoki felszólalásokra már sor került. Most a képviselői felszólalásokra lesz lehetőség. Tisztelt O rszággyűlés! Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Elsőként Vas Imre képviselő úr jelentkezett felszólalásra, a Fideszfrakcióból. Öné a szó, képviselő úr. DR. VAS IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitká r Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomban a szerzői jog tartalmáról, a változás irányáról és indokáról szólnék. A szerzői jogi védelem alá tartozó műtípusok közé számos olyan szellemi teljesítmény tartozik, amelyeknek nincs közvetlen kulturális köt ődése. Ilyenek például a szoftverek, ideértve a felhasználói programokat és az operációs rendszereket is. A térképmű és más térképészeti alkotások, az építészeti alkotások és azok tervei, a műszaki létesítmények tervei, az iparművészeti alkotások és ezek t ervei és a gyűjteményes műnek minősülő adatbázisok is a szerzői jog hatálya alá tartoznak. A szerzői jog polgári jogi természetű, és meglehetősen magas absztrakciós szintű normák útján a jogosultak és a felhasználók közötti érdekegyensúlyt szolgálja, illet ve a műveknek és más teljesítményeknek a közönséghez, a felhasználókhoz való eljutását biztosítja. E jellegéből és rendeltetéséből adódóan alkalmatlan arra, hogy közvetlenül kiszolgáljon kultúrpolitikai törekvéseket. Ezt az a körülmény is kizárja, hogy a s zerzői jogi szabályozás tartalmát nagyban determinálják a hazánkat is kötő nemzetközi egyezmények és európai uniós irányelvek. Valójában a szerzői jogot nem a kultúrpolitikai eszköztár egyik elemének, hanem a szellemi tulajdon egyik ágaként, a szellemi tul ajdon részeként kell felfogni, ahogy ezt teszik szerte a világon és Európában. Az iparjogvédelemmel - benne például a szabadalmak, védjegyek, minták - és a szerzői joggal nemzetközi és európai szinten mindenhol egyetlen szervezet keretei között foglalkozna k, és meglehetősen elterjedt megoldás, hogy nemzeti szinten is egyetlen hivatal, a szellemi tulajdonvédelmi hatóság visel átfogó felelősséget mind az iparjogvédelemért, mind a szerzői jogért.
