Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 9 (44. szám) - A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - DR. VAS IMRE (Fidesz):
2098 Az ENSZ szakosított intézménye, a Szellemi Tulajdon Világszervez ete egyaránt felel az iparjogvédelemért és a szerzői jogért. Ez mondható el a Kereskedelmi Világszervezet úgynevezett TRIPS tanácsáról is. Az Európai Bizottságon belül a belső piaci főigazgatóság gondozza a szerzői jogot ugyanúgy, mint az iparjogvédelmet, és nem az oktatásügyi és kulturális főigazgatóság. A szerzői jogért való felelősség nem ismeretlen az európai nemzeti szellemi tulajdonvédelmi hivatalok tekintetében sem, például Németországban, Svájcban és Szlovéniában is a szellemi tulajdonvédelmi hivata l látja el a közös jogkezeléssel kapcsolatos állami feladatokat. A szerzői jog gazdasági súlya legalább akkora, mint kulturális jelentősége. Az úgynevezett kreatív ágazatokat és kapcsolódó háttériparágakat is felölelő teljes szerzői jogi szektor jelentős s úlyt képvisel a magyar nemzetgazdaságban. Itt állítják elő a GDP 7,4 százalékát, és adnak megélhetést a foglalkoztatottak több mint 7 százalékának. Továbbá e terület az évtized végéig a nemzetgazdasági átlagnál mintegy másfélszer gyorsabb ütemű éves növeke dést tud felmutatni. Ezeknek az adatoknak a forrása a Magyar Szabadalmi Hivatal által 2005ben és 2009ben elvégzett felmérés, amely a Szellemi Tulajdon Világszervezete által kidolgozott módszertan alapján vizsgálta a szerzői jogi ágazatok gazdasági súlyát Magyarországon. A Magyar Szabadalmi Hivatal ezen felmérések alapján elkészült tanulmányokkal nemzetközi elismerést is kivívott. A szerzői jog, illetve a szerzői jogi védelem gazdasági szerepköre, rendeltetése tehát legalább annyira fontos és kiterjedt, mi nt a kulturális jelentősége. A szerzői jog tagadhatatlanul meglévő kulturális összefüggésének megjelenítésére pedig elegendőnek és alkalmasnak látszik a tervezet szerint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium számára több kérdésben is biztosított véleményezési j ogkör. A tervezet alapján profiltiszítás következne be, amelynek során a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyedi, hatósági vagy felügyeleti feladatoktól szabadulna meg, vagyis olyan konkrét ügyektől, amelyeket nem szokás és nem is kell minisztériumi keretek között intézni. Ezek a hatósági, illetve felügyeleti ügyek nem tartoznak minisztériumi profilba. A közös jogkezelők felügyeletében tapasztalt zavarok feltehetően arra vezethetők vissza, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium jogelődei a minisztériumi felada tkörtől idegen ügyekben is eljártak. A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelésével kapcsolatos felügyeleti és nyilvántartási feladatok ellátásának objektivitását nem befolyásolja az, hogy az ügyfél az adott eljárásban illetéket, díjat vagy felügyeleti díjat fizet. Utalni kell e körben arra a tényre is, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a felügyelet ellátásához jelenleg a központi költségvetésből kap forrásokat, vagyis lényegében az adófizetők pénzéből felügyelik a közös jogkezelő szervezetek működés ét. Helyesebb és igazságosabb a költséggel járó feladatokhoz jobban kötődő felügyeleti díjak alkalmazása. Megjegyzem, ilyen felügyeleti díjat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete alá tartozó tevékenységekre már jelenleg is fizetni kell. A Magyar Szaba dalmi Hivatal, ellentétben az eddigi szabályozás által kódolt egyoldalúsággal, nem csupán az egyik érdekcsoport érdekeinek kiszolgálása, hanem - támaszkodva a szellemi tulajdonvédelem területén felhalmozott több mint százéves tapasztalatára - a különböző é rdekcsoportok érdekeinek kiegyensúlyozott figyelembevétele iránt elkötelezett szerv. Mivel a Magyar Szabadalmi Hivatal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által felügyelt kormányhivatal, ezért szilárd véleményem, hogy a javasolt szabályozás előmozd ítja a törvényességi és kormányzati kontroll erősödését, biztosítva a közös jogkezelő szervezetek átláthatóbb működését. Mi is a probléma a közös jogkezelő szervezetek átláthatóságával? Az EU tagországainak közös jogkezelési gyakorlatáról készített összeha sonlító tanulmány szerint alapvető követelmény az éves jelentés és auditált éves beszámolók publikálása, amelynek számos hazai, közös jogkezelést végző szervezet nem tesz eleget, mert elküldi ugyan beszámolóját a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak, de azt n em teszi hozzáférhetővé a honlapján, illetve a honlapon publikált beszámoló nem tartalmaz számszerű információkat. (13.30)
