Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 9 (44. szám) - A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - TUKACS ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2060 Ezek azok a részek, amelyek hiányoztak az előző szabályozásból, ezek mindenképpen hiányoztak, vagy ha némileg érintette is a törvényi szabályozás, nem kellőképpen alkalmazták ezeket a lehetőségeket az elmúlt években, és bizony, ha egy vi lágosabb eszközrendszerrel egy megerősített Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete állt volna szemben Magyarországon a válság hatásaival, biztos vagyok abban, hogy sokkal eredményesebben lehetett volna fellépni azok ellen a káros tendenciák és folyamatok ellen, amelyeket még az előző szocialista kormányok magukra hagytak és eleresztettek. Úgy gondolom, hogy lehetőség lett volna abban az esetben is erőteljesebben föllépni, hiszen az eszközök azért némileg adtak lehetőséget. Nem tették meg, de most már ezen tanulságokat is levonva úgy gondolom, hogy ez az új szabályrendszer, amely konzisztens egésszé teszi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének működését mind a rendeletalkotás vonatkozásában, mind pedig az egyéb eszközrendszer vonatkozásában, lehetősége t teremt arra, hogy Magyarországon a pénzügyi rendszer stabilabban működjön, a fogyasztók érdekeit sokkal inkább figyelembe vegye, és nem utolsósorban illeszkedjen azokhoz az európai uniós követelményekhez, amelyekről az imént szólottam. Mindezek alapján a Fidesz képviselőcsoportja javasolja azt, hogy képviselőtársaim is fogadják el majd a törvényjavaslatot a szavazások során. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : A Fidesz vezérszónokát követően az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának adom meg a lehetőséget. Tukacs István képviselő úr, tessék parancsolni, ugyancsak 20 perces időkeretben. TUKACS ISTVÁN , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársai m! Egy olyan törvénytervezet van előttünk, amelyet sürgősséggel tárgyalunk meg. Fel kell tenni a kérdést, hogy mi az oka annak, hogy sürgős tárgyalással bonyolítja le ennek az egyébként fontos jogszabálynak a megtárgyalását és elfogadását a Ház. Ha elolvas suk a tervezetet, akkor ennek valóságos magyarázatát őszintén szólva nem találjuk. Nem látok egyetlen olyan elemet sem a törvényben, törvénytervezetben, amely arra utalna, hogy bármiféle, a normális tárgyalási módban elszenvedett időveszteség veszélyeztetn é a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének leendő működését. Ezért nem tudok eltekinteni attól a véleménytől, amelyet már a fogyasztóvédelmi bizottság kisebbségben maradt képviselői is megfogalmaztak, hogy ez a fajta tárgyalási mód semmi egyébre nem jó , mint arra, hogy megpróbáljuk kizárni az érintetteket egy egyébként nagy jelentőségű törvény tárgyalásából. Ez pedig hiba. Hiba azért, mert államtitkár úr az expozéjában arra utalt, hogy a törvénynek nagyon erős vonulata a fogyasztók védelme, ami egyébkén t igaz, és ha ez igaz, akkor nagyon jó lett volna meghallgatni őket, vállalkozókat és magánembereket, pénzintézetekkel és pénzügyi közvetítőrendszerrel kapcsolatban lévő honfitársainkat, hogy vajon ők mit gondolnak erről, tehát jó vagy nem jó számukra a le tett javaslat. Nagyon sokan, bocsánat, többen hivatkoztak a bizottsági vélemények kapcsán arra, hogy a tervezet elénk kerülésének valóságos oka, hogy lezajlott egy pénzügyi, majd gazdasági válság a világban, érintette hazánkat is, és ezért szükség van arra , hogy kemény szabályokkal próbáljuk megóvni a fogyasztókat és vállalkozásokat, intézményeinket egy lehetséges válság hatásaitól. Ez az érvelés igaz. Valójában arról van szó, hogy mint visszaemlékszünk, a válság világított rá arra, hogy mennyire védtelen a fogyasztó bizonyos termékekkel, bizonyos szolgáltatásokkal szemben, mennyire nem rendelkezik információkkal arról, hogy hogyan kellene választania és döntenie, mennyire nem rendelkezik védelemmel az állam részéről akkor, amikor erre rászorulna. A válság k itörése több tekintetben volt meglepő: a helye és a módja is. Ez a pénzügyi, majd gazdasági válság nem a periférián, hanem a valóságos pénzügyi centrumban teremtődött és a pénzügyi világban. Mindenki emlékszik a Fed elnökének arra a szállóigévé lett mondás ára, hogy
