Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 8 (43. szám) - A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - JÁVOR BENEDEK (LMP):
2031 szabályokat alkotta k meg, amíg még lehetett, hogy gyakorlatilag csak a férfiakat és a nőket mentesítették utána az adófizetési kötelezettség alól, de a neve megvolt, és lehetett aztán pályázni. Tehát ez a kiemelkedő közérdek nekem ezt juttatja eszembe, valóban mindent rá leh et majd fogni, bele lehet majd szuszakolni. Egy olyan gumifogalmat alkottak meg, amely különösen egy ilyen törvény előkészítésénél aggályos és elfogadhatatlan. Hasonlóképpen a 26. ponthoz, amikor is azt olvashatjuk, hogy a jogszabály előkészítéséért felelő s miniszter a törvényben felsoroltakhoz képest más egyeztetési formák bevezetéséről is dönthet. Kérdeném én, hogy melyek lehetnek ezek a más vagy egyéb egyeztetési formák. Illetőleg: mi akadályozta meg önöket abban végtelen nagy hevületükben, hogy legalább példálózó jelleggel, de sokkal inkább taxatív jelleggel felsorolják, hogy melyek ezek? Ezek olyan garanciális elemek, amelyek nélkül, úgy érzem, legalábbis ez a törvényjavaslat félkarú óriás, de még félkarú törpének se merném nevezni. Tehát legyen szíves ezekre a gumifogalmakra, homályos, ködös megfogalmazásokra, tisztelt államtitkár úr, kimerítő választ adni, mert úgy gondolom, úgy gondoljuk itt a Jobbikfrakcióban, hogy ezzel gyakorlatilag lényegét veszítheti a társadalmi részvételről szóló törvény. Már csak egy költői kérdést hagytam a végére: ha azt a gyakorlatot folytatják, és azt a gondolatmenetet viszik végig, amelyet elkezdtek május 14e óta, nevezetesen, hogy igazából az ellenzék véleményére sem kíváncsiak - hogy időnként a szocialisták véleménye n em befolyásolja önöket, azt még valahogy meg is értem, de hogy a két másik frakció véleménye abszolút, az esetek egy elenyésző részét leszámítva, nem érdekli őket, sokszor csak pusztán presztízsokokból vagy hiúságból leszavazzák, az már legalábbis nehezebb en érthető , tehát ha az ellenzék javaslatait ilyen csekély, elenyésző arányban fontolják meg, akkor ugyan a társadalmi részvétel vagy társadalmi egyeztetés során érkező véleményeket vajon milyen arányban próbálják majd beépíteni a különböző jogszabályokb a? A választ mindenkinek a fantáziájára és a tapasztalataira bízom. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Jávor Benedek képviselő úr, LMP. JÁVOR BENEDEK (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Két pont on szeretnék hozzászólni az ajánlás 43., illetve 54. pontjáról. A 43. pont - erről már volt szó - a stratégiai partnerség kérdése. Schiffer képviselőtársam arról beszélt, hogy ez magában rejti a lehetőségét, hogy a kormányzat kiválassza a civil szereplők e gy létező vagy éppen frissiben létrehozott körét, aztán stratégiai partnerként az ő véleményük az, amit figyelembe kívánnak venni. Én ehhez annyit szeretnék hozzátenni, hogy ez nem egy elméleti lehetőség. Az elmúlt két étvizedben visszatérően szemtanúi vol tunk, hogy a mindenkori kormányzatok rendszeresen eljátszották ezt a történetet a civil szektorral, hogy a társadalmi részvétel, mondjuk, a környezetvédelmi, zöld, civil mozgalom, szervezetek irányába mutatandó együttműködési szándékot bizonyítani akarván kiválasztották egy olyan körét a civil szervezeteknek, akikről tudták, hogy biztosak lehetnek benne, hogy nem fognak kritikus véleményt megfogalmazni a kormányzati elképzelésekkel szemben, és velük egy nagyon izgalmas és parázs társadalmi egyeztetési foly amatot hajtottak végre, miközben mindazok a szervezetek, amelyek sokszor évtizedes vagy több évtizedes tapasztalattal a hátuk mögött kívánták a véleményüket megosztani a kormányzattal, kívül rekedtek ezen az egyeztetési folyamaton. Azokat a társadalmi szer vezeteket, amelyek ilyen házi társadalmi szervezetekként mint méhek a mézes bödön körül pezsegtekzsezsegtek a minisztériumok körül, ettől a tevékenységüktől eltekintve általában sehol se lehetett megtalálni a civil aktivizmus területén, nem volt hozzájuk köthető, értékelhető, jelentős közéleti aktivitás. Tehát ezeknek semmi más nem is volt a szerepe és a feladata, mint hogy eljátsszák a társadalmi együttműködést, részvételt a minisztériumok felé. Tehát nagyon