Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 8 (43. szám) - A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
2030 Arra kérem az államtitkár urat, hogy majd szíveskedjen választ adni arra, hogy önök miért nem támogatták, milyen veszélyt látnak ebben a több szempontból is - még egyszer mondom , az er edeti szövegben is eleve több helyen feltételes módban fogalmazó pontnak az általunk jelzett kiegészítésében, mi az, amivel nem tudnak egyetérteni. Önöket pedig, meglehetősen gyér számban jelen levő kormánypárti képviselőtársaimat arra szeretném kérni, hog y szíveskedjenek még egy picit elgondolkodni azért ezen a ponton, nem tartalmaz ez túlzottan sok megkötést az önök, illetve a kormány számára, van még lehetőségük ezt az álláspontjukat felülbírálni. Arra kérem önöket, hogy végső soron támogassák majd ezt a javaslatunkat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Apáti István képviselő úr, Jobbik. DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban az a határozott véleményem alakult ki, hogy igazából ezt önök azért terjesztették be, azért szeretnék elfogadni, hogy meglegyen a neve. Valószínűleg lesz egy ilyen törvénye is ennek az országnak, de valós tartalommal nem igazán töltik fel, vagy ahol ezt a látszatot keltik, ott rögtön mindjárt kigyengítik, kiherélik, amúgy lebutítják vagy lefideszesítik, hogy így fogalmazzak. A 12., a 17., a 19. és a 26. pont is é kes bizonyítéka mindennek, illetve az ezzel kapcsolatban kialakított jelenlegi álláspontjuk. Nagyon köszönöm ezúton is Schiffer frakcióvezető úr támogató gondolatait és szavait, hiszen valóban meg kellene fontolni, hogy az alkotmány, illetve bizonyos esete kben a nemzetközi szerződéstervezetek kapcsán társadalmi egyeztetést folytatunk. (23.00) Ennek nagyon jó példáját láttuk itt néhány órával ezelőtt. Talán jó lenne, ha a Magyar Köztársaság szempontjából különösen fontos érdekeket érintő javaslatokról, illet ve nemzetközi szerződéstervezetekről jóval többet tudna a közvélemény. Ugyanezt mondhatom el, sőt még jobban erősödik ez az érzésem az alkotmányelőkészítésnél, az alkotmányozásnál, hiszen valószínűleg több évtizedre előre olyan alkotmányt fogunk megalkotn i az 1949es, sztálinista gyökerű alkotmány után, amely lehet, hogy ebben az évszázadban már nem is lesz jelentős mértékben módosítva, tehát igencsak hosszú távú, az alapvető életviszonyokat bebetonozó alkotmány készül, és talán tanácsos lenne, vagy most m ár úgy fogalmazok, lett volna, ha ebbe bevonják a szélesebb közvéleményt, a magyar társadalmat. De önök a társadalom véleményére sem voltak kíváncsiak, mint ahogy általában az ellenzék véleményére sem szoktak túlzottan kíváncsiak lenni. A 17. pont esetében kérném államtitkár urat, hogy legyen szíves definiálni vagy kicsit jobban megvilágítani számunkra a “különösen fontos” kitételt. Nem vitatom azt, hogy honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természet, környezet- és örökségvédelmi ügyekben lehet nek ilyen tárgykörök, amikről valóban nem célszerű társadalmi egyeztetést lefolytatni, de ez a különösen fontos kitétel felébresztette az érdeklődésemet. Legyen szíves ezt valahogy megvilágítani, hogy mely feltételek együttes teljesülése esetén minősül kül önösen fontosnak az előbb felsorolt érdekek közül egyik vagy másik. Ugyanígy kiherélésről vagy legyengítésről lehet beszélni a 19. pont kapcsán, amikor is - ezt már többen feszegették előttem - kiemelkedő közérdek van, tehát nem kell társadalmi egyeztetést lefolytatni, ha a sürgős elfogadáshoz kiemelkedő közérdek fűződik. Kicsit itt az az érzésem - még jegyző koromban voltak ilyen gondolataim , hogy az önhiki egyik alapfeltétele, hogy helyi iparűzési adót vezessen be az adott önkormányzat, ha a helyi iparű zési adó bevezetéséről nem dönt, akkor nem pályázhat az önhikire. Az élelmesebb önkormányzatok, amelyek önhikire is akartak pályázni, de a vállalkozóiknak is akartak kedvezni, megcsinálták azt, hogy bevezették, és aztán olyan mentességi
