Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 8 (43. szám) - A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - JÁVOR BENEDEK (LMP):
2026 akadályba nem ütközik, hiszen ha egy, mondjuk, bírói szervezetnek megküldenek egy jogszabályt módosításra, ott is egy teljes apparátus áll rendelkezésre, hogy gyorsan reagálj anak erre. (22.40) És ugyanez igaz egyébként, mondjuk, a nagyobb szakszervezetekre, és itt nem kívánnám a sort folytatni. Tehát picit lassítja meg a folyamatot, de úgy gondolom, hogy megéri ezt az áldozatot meghozni azért, hogy valóban ismerjük az elfogada ndó törvényjavaslatról alkotott véleményét a szakmai és civil szervezeteknek. Másrészt kiküszöbölné ez a javaslat azt is, hogy azt a gyakorlatot tudja folytatni az Országgyűlés, illetve a kormány, amelyet ebben a ciklusban igen nagy előszeretettel alkalmaz ott a Fidesz, azt, hogy átfogó és nagy terjedelmű módosító javaslatokat, amelyek egyébként valójában a kormány előterjesztései lettek volna, pont azért és abból a célból, hogy a szakmai és társadalmi egyeztetést és vitát megspórolják, meg tudják kerülni, e zért ezek a javaslatok önálló képviselői indítványok formájában kerültek benyújtásra az Országgyűléshez. Ha és amennyiben a kormánynak kötelezettsége ezeket az önálló képviselői indítványokat a saját véleményének mellékelésével társadalmi vitára bocsátani, akkor ez a - hadd fogalmazzak úgy - visszaélésszerű joggyakorlás megszűnik. Természetesen a normál menetben beterjesztett képviselői indítványoknál ne értsék bele a “visszaélésszerű” jelzőt, de úgy hiszem, hogy nagyon sokszor voltunk olyan jogalkotási fol yamatnak a tanúi, ahol bizony bele kell érteni az általam előbb felhívott jelzőt. Emellett, én úgy gondolom, hogy ha valaki normál menetben és valóban önálló képviselői indítványt nyújt be, ott is indokolt az, hogy az érintett társadalmi és szakmai szervez etek véleményt tudjanak mondani a jogszabályról. Én úgy gondolom, hogy ezt a felelősséget és kötelezettséget nem szabad, nem lehet és nem célszerű a képviselőre bízni, tehát hogy maga a képviselő folytassa le az egyeztetést. Én úgy hiszem, indokolt, hogy e zt a kormány kötelezettségévé tegyük. A javaslat tehát erről szól. (Az elnök a hozzászólási idő leteltét csengetéssel jelzi.) Kérném a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Kettő percre Jávor Benedek képviselő urat illeti a szó. JÁVOR BENEDEK (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én ott folytatnám, ahol Schiffer képviselőtársam abbahagyta, a 60. pontnál, a kiemelt beruházásokról szóló törvénytervezet kapcsán . Nemcsak arról van szó, hogy ezt a törvényt annak idején a Fidesz és az MSZP nagy egyetértésben fogadta el, hanem a tavaszi választásokat követően a nemzeti együttműködés kormánya első intézkedései között kiterjesztette ennek a törvénynek a hatályát, gyak orlatilag a kivételből normát csinált 90 milliós értékhatár felett minden beruházásra. Ezt a speciális hatályt terjesztette ki, ezáltal szűkítve a társadalom részvételi lehetőségeit rengeteg olyan beruházás esetén, amelyek alapvetően befolyásolják az állam polgárok környezetét, életviszonyait, életminőségét. Tehát azt gondoljuk, hogy amennyiben valóban komolyan társadalmi részvételről kívánunk beszélni, és szeretnénk teret engedni az állampolgároknak ahhoz, hogy az őket közvetlenül körülvevő környezet alakít ásáról szóló jogszabályok, engedélyezési eljárások során érvényesíteni tudják a szempontjaikat, érdekeiket, a környezet érdekeit, akkor nem elég pusztán a jogalkotási törvényről beszélni, hanem meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy azokban a helyi ü gyekben is, amelyek sokszor sokkal inkább érintik az alapvető életviszonyaikat, mint egyes jogszabálymódosítások, lehetővé váljon a részvételük. Ennek a záloga a kiemelt beruházásokról szóló törvénynek a megsemmisítése, amire vonatkozó indítványt már előt erjesztettünk Schiffer képviselőtársammal, illetve az épített környezet alakítására
