Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 8 (43. szám) - A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
2024 Kérem a felszólalni kívánó képviselőket, a felszólalásuk kezdetén jelezzék, hogy a bizottsági ajánlás mely pontjaihoz kívánnak hozzászólni. Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vita els ő szakaszát a 310., 14., 27., 55., 56., 57., 58. és 60. pontokra. Megadom a szót Schiffer András frakcióvezető úrnak, LMP. (22.30) DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretnék egy olyan javaslatról besz élni, ez a 7. sorszámú, ahol a bizottság és az előterjesztő támogatja a módosító javaslatunkat. Ez álláspontom szerint egy nagyon fontos iránymutatást jelent a jövőre nézve. Arról van szó, hogy a társadalmi egyeztetés során különös tekintettel kell lenni a hátrányos helyzetű, társadalmigazdasági szempontból marginalizált csoportok véleményére. Csak röviden alátámasztanám, hogy mi indokolta ezt a javaslatunkat. Nem pusztán egy szépségtapasz lenne ezen a törvényen, hanem egy olyan figyelemfelhívás, ami most már így egy normatív aktusban tud megjelenni, hogy a jogszabályalkotás során tekintettel kell arra lenni, hogy vannak normaalkotással érintett olyan társadalmi csoportok, amelyek érdekérvényesítési képessége sokkal alacsonyabb, mint a társadalom nagy átlag áé. Ez fokozott feladatot ró a jogalkotóra akkor, amikor az ő véleményüket mint érintettek véleményét be kívánja csatornázni. A 6. sorszámon képviselőtársammal azt indítványoznánk, hogy az egyéni indítványokra, illetve a bizottsági indítványokra ugyanazok az egyeztetési kötelezettségek vonatkozzanak, mint a kormányelőterjesztésekre. Az utóbbi hónapokban pontosan annak a folyamatnak lettünk tanúi, hogy a kétharmados forradalmi többség azzal kívánja kicselezni a társadalmi egyeztetést előíró különböző szabál yokat, a társadalmi egyeztetésnek, ha úgy tetszik, a nemzeti együttműködésnek törvénybe foglalt kötelezettségét, hogy önálló képviselői indítványokkal bombázza a Házat, önálló képviselői indítványokkal kíván alapvető életviszonyokat, adott esetben alkotmán yt módosítani, megváltoztatni. Ez, azt gondolom, nincs rendjén. Ha több forrása van a törvényalkotásnak, akkor abban az esetben van értelme annak, hogy a társadalmi részvételről rendelkezünk, ha bármelyik forrás esetén ugyanazok a kötelezettségek élnek. Sz ámomra nem elfogadható válasz az, hogy a nem kormányzati előterjesztésként a Ház elé kerülő törvénytervezetek esetében a Házszabály rendelkezzen, hiszen akkor mi végre van az előttünk fekvő törvényjavaslat? Ha ennek a szabályozásnak a fókusza az, hogy - cs únya szóval - hogyan alkotódnak meg jogszabályok Magyarországon, a jogszabályalkotás folyamatába hogyan csatornázzunk be állampolgári véleményeket, egyáltalán az állampolgároknak két fülkeforradalom között hogyan van lehetőségük bekapcsolódni a politikába, a közhatalmi döntések meghozatalába, akkor ezt a folyamatot szabályozzuk, és ebből a szempontból másodrendű kérdés az, hogy a törvénykezdeményezés honnan indul. Ennyiben vitatom azt a kormányzati véleményt, amit a bizottsági ülésen államtitkár úr tolmácso lt. A következő kérdés, amire szeretnék rátérni, ha jól emlékszem, ez a 27. ajánlási számon szintén Szilágyi Péter képviselőtársammal előterjesztett módosító javaslatunk, egy nagyon lényeges fázisát ragadja meg a társadalmi egyeztetésnek. Arról van szó, ho gy ahhoz, hogy ne csak kipipáljuk azt, hogy Magyarországon létezik egy olyan törvény, amelyik garantálja az állampolgári részvételt, akkor nagyon fontos, hogy kellő hangsúlyt fektessünk látszólag nüansznyi, de a jogérvényesítést, a részvételre képesítést t énylegesen szolgáló szabályokra. Arról van szó, hogy olyan “felhasználóbarát” módon kéne a törvényalkotásnak hozzájárulnia a tényleges és érdemi állampolgári részvételhez, hogy például az Országgyűlés honlapján kellő időben közzéteszi azt az elektronikus p ostacímet, ahol fogadni lehet az állampolgári véleményeket. Végezetül pedig a 60. sorszámú módosító javaslatunkhoz, amit Szilágyi Péter képviselőtársammal terjesztettem elő, szeretnék hozzászólni, de ugyanilyen tartalmú módosító javaslatot adott be Bödecs Barna képviselőtársunk is. A következő a helyzet. Azt az általános vitában