Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 8 (43. szám) - Egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - IVÁNCSIK IMRE (MSZP):
2014 uniós polgárok, a harmadik országbeli állampolgárok, valamint családtagjaik beutazási és tartózkodási jogának módosításait tartalmazzák. A másodi k szakaszban kerül sor az ajánlás 6993. pontjainak, valamint a 96. pont megvitatására. Ezek a menekültekre és a menekültügyi hatóságra vonatkozó szabályokat, továbbá hatályt érintő rendelkezéseket tartalmaznak. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Tisztelt Országg yűlés! Kérdezem, hogy elfogadjáke a vitaszerkezetet. Kérem, szavazzanak! Egy kis mozgás senkinek sem árt, én is szavazok most gyorsan. (Szavazás.) Kérem a képviselőket, hogy a felszólalások során csak a módosító javaslatokról kialakított álláspontjukat i smertessék. A jegyzőkönyv kedvéért mondom, hogy az Országgyűlés elfogadta a vitaszerkezetet. Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 168. pontjaira, továbbá a 94. és 95. pontokra. Megkérdezem, hogy ki kíván felszólalni. (Jelzésre:) Iváncsik I mre képviselő úr, MSZP. IVÁNCSIK IMRE (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretnék néhány, képviselőtársaimmal közösen beadott módosító javaslat mellett érvelni. Az egyik az ajánlás 1. pontjá ban szerepel. Ez a javaslat évek óta fennálló, korábban a mostani kormánypártok által is megoldani javasolt problémát igyekezne orvosolni, így kezelhetővé válnának például az olyan helyzetek, amikor az ismeretlen állampolgárságú anya elhagyja az országot, a gyermekek pedig a magyar állampolgárságú apa nevelésébe kerülnek. Ilyen esetben a családi jogállás rendezése az anya hiányában szinte reménytelen, miközben a gyermekek tartózkodási joga sem rendezett. A megoldása adminisztrációs és költségvetési többlett erheket nyilvánvalóan nem jelent, emberiességi szempontból viszont feltétlenül indokolt lenne. Az ajánlás 14. és 19. pontjában szerepel a következő módosító javaslatunk, amely a színlelt családi kapcsolatokkal szembeni fellépést érinti. A törvényjavaslat s zerint a hatóságoknak azt kellene vizsgálniuk, hogy a családi kapcsolatot vajon a tartózkodási engedély megszerzése érdekében létesítettéke. Könnyen belátható azonban, hogy például a házasságkötés motivációjának vizsgálata a gyakorlatban egyszerűen képtel enség. Külső szemlélő kétséget kizáróan csak azt képes megítélni, hogy a házassági életközösség valóban létrejötte. Ezért módosító javaslatunk szerint a hatóságnak a házassági életközösség tényleges létrejöttét kellene vizsgálnia. Ez a javaslat nemhogy cs ökkenti, hanem éppenséggel növeli a hatóság mozgásterét, és ezáltal növeli a névházasságokkal szembeni fellépés hatékonyságát, hiszen a módosító javaslat elfogadásával a törvényjavaslat nem állítaná lehetetlen feladat elé a hatóságokat, nem egy értékelhete tlen és megfoghatatlan szempont mérlegelését követelné meg, hanem valóban objektíven érzékelhető tények és körülmények vizsgálatát. A következő módosító javaslatunk, amelyről szólni kívánok, az ajánlás 43. pontjában szerepel. Hasonlóan teljesíthetetlen fel adattól igyekszik megkímélni a hatóságokat az a módosító javaslatunk, amelyik elhagyja a törvényjavaslat nyelvismeret igazolására vonatkozó rendelkezését. A törvényjavaslat 38. §a szerint a tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedélyt csak akkor lehet kiadni, ha a kérelmező igazolja, hogy a tanulmányok folytatásához megfelelő nyelvismerettel rendelkezik. Ez első hallásra logikus és érthető szabály lenne, a gyakorlatban azonban lehetetlen helyzetbe fogja hozni az idegenrendészeti hatóságot. A törvény ha llgat ugyanis arról, hogy vajon az ügyintézők mi alapján fogják megítélni a nyelvismeret megfelelőségét. A képzési rendszer ugyanis nagyon sokszínű, és ennek megfelelően óriási eltérés lehet a szükséges nyelvismeret mértékét illetően. Ráadásul sok az idege n nyelvű képzés, és azt se zárjuk ki, hogy valaki éppen a magyar nyelv elsajátítása érdekében érkezik hazánkba. Az idegenrendészeti hatóság egységes értékelési
