Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. szeptember 14 (30. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VERES JÁNOS (MSZP):
202 önkormányzatok kaptak volna kisebb támogatást, hanem éppen azok, akik visszaéltek a korábbi rendszer megengedő jellegével, kerültek egy picit szigorúbb elbírálás alá a későbbiek sorá n. Végezetül én magam azt gondolom, hogy ha a mostani kormány ezen korrekt, számszerű és gazdaságpolitikailag is megfelelő tartalommal bíró elszámolást tekinti a 2009. év gazdálkodása alapjának, akkor azt a vitát is le lehetne zárni, és azt a vitát is, azt gondolom, méltó módon kellene befejezni az ország Házában, amely arról szólt, hogy most akkor romok vannake vagy nem romok, ami arról szólt, hogy volte Magyarországon érdemi intézkedés annak érdekében, hogy a válság bekövetkeztét követően mi történjen, és hogyan lehet a válság hatásait csökkenteni. Hiszen csak emlékeztetnék, hogy az első kötet 239. oldalán szintén korrekt módon vannak felsorolva azok az intézkedések, amelyeket a 2008. év vége után, a 2009. évben hozni kellett annak érdekében, hogy a csök kenő bevételekkel - hiszen nem teljesültek úgy a bevételek, mint ahogyan azt korábban prognosztizálta volna bárki is - arányosan kevesebb kiadás legyen Magyarországon. Ezek nem voltak népszerű dolgok, de ha önök most azt kérik számon, és meglehetősen ebben az irányba ment el a vitában a kormánypárti hozzászólók hangneme, hogy vajon miért költött annyit az akkori kormány, akkor azt kell mondjam, hogy csak emlékezzenek vissza, hogy annak idején egyetlenegy módosító indítványuk a benyújtott költségvetési javas lathoz nem tartalmazott kiadáscsökkentést, egyetlenegy módosító indítványuk nem tartalmazott olyat, amely a hiány mérséklésére vonatkozott volna. Sőt, a későn meghozott intézkedések értékelésénél, minősítésénél az volt a meghatározó reagálás az akkori elle nzék részéről, hogy ez vajon az ország költségvetési hiányát hogyan és mint befolyásolja. S ha megengedik, akkor végezetül szeretnék még egy dolgot megemlíteni. Itt Tállai úr felhozott egy olyan számsort, amelyben a számok önmagukban valóságos számok volta k, csak a számok mögötti tartalomnak egy fontos eleméről feledkezett el, ez pedig a következő: 2008 őszén a nemzetközi szervezetekkel megkötött szerződés eredményeképpen az akkor igénybe vett európai uniós és IMFes források döntő része, több mint 80 száza léka a jegybank, a Nemzeti Bank tartalékának a növelésére lett fordítva. Azaz nem költötte el senki, azaz nincs arról szó, hogy bármilyen célra felhasználta volna valaki ezt a pénzt, hanem a jegybanki tartalékok állományát növelte; ma is ott vannak a jegyb anki tartalékokban ezek az összegek, amelyek akkor felhasználásra kerültek. Éppen ezért meglehetősen egyoldalú beállítás az, ahogyan a képviselő úr az imént ezt beállította. Ékes képviselő úrtól hallottunk már ilyet a mai vitában, hasonló módon tévesen beá llítva bizonyos adósságszámokat mint következő évben fizetendő IMFes kötelezettséget, mondta ő. Ezért azt tudom csak mondani, hogy jobban meg kellene nézni, megvan a zárszámadásban, szépen le van írva, el van számolva pontosan az összeggel, az, hogy ponto san milyen célra, minek a megalapozásaként, és milyen döntés eredményeképpen mennyi összeg és hogyan került felhasználásra. Csak azt szeretném kérni, hogy a szakmai minimumnak ezt a követelményét jó lenne, ha a későbbiekben, ezekben a vitákban teljesítenén k, mint ahogy az is fontos lenne, hogy itt tegnap a Házban elhangzott meglehetősen nagy számok esetében ne egyoldalúan próbáljuk beállítani valamilyen kötelezettségnek a teljesítését, hiszen amióta mi emlékszünk rá, azóta mind Magyarország, mind más ország ok olyan módon biztosították az ország finanszírozását, hogy miközben van egy adósságszolgálati kötelezettsége egy országnak, ezzel párhuzamosan van egy döntően kötvénykibocsátásból, állampapírkibocsátásból származó bevétele is ezzel szemben. Azaz lejáró kötelezettségekkel szemben új kibocsátásokra kerül sor, általában új állampapírkibocsátásokra kerül sor - bizonyos speciális esetekben ez lehet, hogy nem állampapírkibocsátást, hanem más formát ölt , azaz nem arról szól a történet, mint ami itt tegnap e lhangzott ebben a Házban, hogy akár 1500, akár 2500 milliárd forintot a következő évben ne lehetne a költségvetésben felhasználni. Hiszen ez egy finanszírozási tétel, egy finanszírozási tétel ellenpontozásaként a vélhetően megfelelő gazdasági körülmények k özepette a következő évben is meglesz az állampapírkibocsátás lehetősége, azaz a folyamatos finanszírozása az országnak biztosított lesz.
