Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. szeptember 14 (30. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
198 amelyekből e gyébként most csináljuk meg a beruházásokat, mert a bürokrácia olyan eljárásrendet íratott elő az önkormányzatok számára, hogy két év alatt jutnak el egyegy beruházás megvalósításához. Ezenközben felmennek az építőanyagárak, felment az euró ára, az energi aárak, és még némi infláció is volt az MNB áldásos tevékenysége következtében is. Tisztelt Képviselőtársaim! A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok az eredetinél 4 százalékkal, ezt ugye módosították lefelé, 13,9 százalékka l lett kevesebb év közben. Tehát önök először 4 százalékkal, majd közel 14 százalékkal rontották a pozíciót. Az Állami Számvevőszék véleményét is érdemes elolvasni, nem csak az előterjesztést. A következőt mondja: a kormány saját hatáskörben - mert feljogo sította az önök frakciója és az SZDSZ a kormányt erre - öt jogcímen több mint 13 milliárd forint előirányzott növekedést fejezeten kívül írt elő. Ebből három határozattal három új költségvetési címet hoztak létre. Mindhárom esetben - az önkormányzatokról b eszélek - felhatalmazta az önkormányzati minisztert támogatások soron kívüli folyósítására. Ha egy önkormányzatnál 2009ben folyósítanak támogatást, de a szerződést csak 2010 tavaszán készítik el, hát azt hiszem, az a jegyző meg az a polgármester megnézhet né magát. Itt kormányzati felhatalmazással tettek ilyet, hogy az önkormányzati miniszter a szerződést a folyósítás után fél évvel kötötte meg azokkal, akiknek ezt folyósítani akarta. A másik: a központosított előirányzatok igénybevételének feltételeit, dön tési rendjeit év közben szigorították. Például a lakossági csatorna- és ivóvízszolgáltatást, ahol támogatásra szorulnak, 6,3del csökkentették, majd rá másfél hónappal meghozták hozzá a szabályt. Tehát amikor itt a törvényalkotásról beszélünk, mindig utól agos jogszabálykövetésről szólhatunk. (A jegyzői székben dr. Lenhardt Balázst Hegedűs Lorántné váltja fel.) Mondhatok még példát. Az egyik fontos volt, hogy a helyi önkormányzatok a létszámleépítéssel a racionális gazdálkodás irányába induljanak el. Ez ese tben ehhez az állam tud segítséget nyújtani a végkielégítések kifizetéséhez. Mi történt, tisztelt hölgyeim és uraim? 56 százalékkal kevesebb forrást nyújtottak 2009ben ehhez, mint a 2008as megnyirbált esztendőben. Külön történet az önhibáján kívül hátrán yos helyzetű önkormányzatoké, ahol egy pénzügyminisztériumi, Magyar Államkincstáron keresztül belső utasítással szabályozott rendszer mintegy 23,7 százalékkal csökkentette az önhikis, tehát a legrászorultabb helyzetben lévő önkormányzatoknak juttatandó pén zt, mondhatnám azt is, hogy törvényrontó szabály volt részükről. Ami pedig a működésképtelen helyi önkormányzatokat illeti, azt kell hogy mondjam, ez skandalum. Mit mond ki a szabály? Hogy egy önkormányzatnak lehetőség szerint egy alkalommal lehet ilyen tá mogatást nyújtani. Önöknél csuklóból - nyilván politikai osztogatás következtében - 5 önkormányzat négy alkalommal, 118 önkormányzat háromszor és egynél többször 454en kaptak, politikai alapon a legtöbb esetben, támogatást. Hála istennek, mert legalább az önkormányzatokhoz és ezen keresztül az emberekhez jutott el a pénz, de azt gondolom, komoly differenciálás következett be, hogy ki kap, és ki nem kap. Volt olyan, hogy két szomszédos, azonos helyzetben lévő településnél az egyik kapott 15öt, a másik null át. Ez egy helytelen gyakorlat volt, tisztelt hölgyeim és uraim. Ami a zárszámadást illeti, tisztelt képviselőtársaim, egy kis színes a budapestiek életéből: a 4es metróberuházásnál a tavalyi évben 9,3 milliárd forint volt az előirányzott ö sszeg 2009re. A teljesítés viszont 13,8 milliárd forint lett év közben. (14.30) Mi volt az oka ennek a 146 százalékos túlteljesítésnek? Az Európai Bizottság döntése, miszerint az első ütemmel összefüggő tizenegy szerződés biztosítását nem vállalta. Tehát az európai uniós forrás nem jött be, mert olyanok voltak a szerződések, a magyar kormánynak pedig 5 milliárddal többel bele kellett nyúlnia a zsebébe, máshonnan, például az önkormányzatoktól elvéve, és Demszky Gábort és csapatát Hagyó Miklósostul, metróstu l együtt finanszírozta.
