Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 3 (42. szám) - A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. LAMPERTH MÓNIKA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1810 szedte volna ízekre Navracsics Tibor és Répá ssy Róbert a parlamentben. Tették volna ezt joggal. Tehát egyszerűen nem értem, nem értjük azt, hogy egyébként egy hasznos és jó törvényjavaslatba miért kell tücskötbogarat belerakni. Úgy néz ki ez a törvény, mintha az igazságügyi és közigazgatási tárcáná l tartottak volna egy vezetői brainstormingot, megkérdezték volna, kinek mi jut az eszébe, mit kéne még gyorsan módosítani, és ezt mind belerakták. Tisztelt Államtitkár Úr! Ez a törvény és az ebben szereplő tartalom bizonyos részeiben még akár támogatható is lenne, de így, egyben teljesen kezelhetetlen. És szembemegy mindazzal, amit egyébként önök például a jogalkotási törvényben kifejeztek. Most hozták ide nemrégen az Országgyűlés elé az új jogalkotási törvényt, amiben van jó néhány olyan dolog, ami támoga tható. Ez, amit ebben a törvényben most az Országgyűlés asztalára letettek, tökéletesen ellentmond annak, amit önök szeretnének megvalósítani, amit önök kérnek elfogadni az Országgyűléstől. Tökéletesen szembemegy vele. Sem tartalmában, sem az eljárásban, a hogyan ezt a törvényt előkészítették, nem felel meg ezeknek a szabályoknak. Nézzük tehát, hogy miről szól konkrétabban ez a törvény, hogy azok, akik a televízión kísérik figyelemmel a parlamenti vitát, ugyancsak értsék. Van egy majdnem kétszáz oldalas törv ényjavaslat, amiben soksok szabály vonatkozik arra, hogy a most újonnan, az új kormány által kialakított minisztériumi struktúrában bizonyos feladatok hol és hogyan kerüljenek ellátásra. Ez a része a dolognak rendben lenne. Sőt, azt gondolom, ha ezt külön hoznák ide, akkor ez az ellenzék által is megszavazható javaslat lenne, én egészen bizonyos, hogy megszavaznám, mondom még egyszer, hiszen a kormány szerkezetalakítási szabadságát nem vonjuk kétségbe. Azonban az, hogy a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényben teljesen átírják az iparjogvédelem szabályait, azért az egészen elképesztő! Amikor képviselőtársaim az expozéban, illetve a fideszes vezérszónoklatban sorolták föl, hogy milyen területeken alakít ki új szabályozást ez a törvényjavaslat, az elle nzéki padsorokban többen mosolyogtunk, mert az apasági vélelemtől a védjegyre vonatkozó szabályig, a szerzői és iparjogvédelemig ebben aztán az ég egy adta világon minden van. Kérdezhetnék az emberek, laikusok, hogy mi ezzel a baj, hiszen nem történik más, mint jogszabályt alkot az Országgyűlés. Az a baj ezzel, hogy ez a jogbiztonságot teljesen szétzilálja. Hiszen az állampolgároknak meg kell találni a jogszabályokat, az élet különböző területeire vonatkozó szabályozásokat. Belegondoltam abba, hogy ha most a jogalkalmazás még a régi technikával menne, ahogy az én korosztályom még tanulta az egyetemen, hogy először meg kell nézni a hatályos jogszabálygyűjteményt, aztán hozzánézni aktuálisan a Magyar Közlönyöket - honnan tudja valaki, hogy ha meg akarja nézni a védjegyre vagy az iparjogvédelemre és a szerzői jogra vonatkozó hatályos joganyagot, hogy ezt neki a Magyar Köztársaság minisztériumai felsorolásáról szóló törvényben kell keresnie? (11.50) Államtitkár Úr! Ez így nem elegáns! Mi a baj tehát a salátatörvé nnyel? Az, hogy a jogbiztonság és az alkotmányosság követelményét is sértheti. Az Alkotmánybíróság több határozatában adott hangot a szakzsargonban csak salátatörvénynek nevezett jogszabályokkal kapcsolatos, jogbiztonsághoz kapcsolódó aggályoknak. Azt mond ja az Alkotmánybíróság, hogy a hatályos jog megismerhetőségének bizonytalansága adott esetben megnehezítheti, ellehetetlenítheti a jogalanyok jogainak érvényesítését, valamint kötelezettségeik teljesítését, és ez az, ami a jogbiztonságot, a jogbiztonság al kotmányos követelményét is sértheti. Az elmúlt években e tekintetben az Alkotmánybíróság szigorú volt, és azt gondolom, hogy az Alkotmánybíróság szigorú mércéjének ez a törvényjavaslat így nem felel meg. Ennek problematikusságát és súlyosságát hadd mutassa m be egy példán keresztül, ami, azt hiszem, nagyon világosan megmutatja, milyen veszélye van annak, ha a jogalkotás ilyen módon zajlik. A törvényjavaslat 191. és 194. §ai érintik a kis- és középvállalkozásokról, a kis- és középvállalkozások fejlődéséről, fejlesztési támogatásáról szóló törvényt. A törvényjavaslat alapján megváltoztatja a kis- és középvállalkozói célirányzat elnevezését és a tartalmát is. Csak hogy azok is
