Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 3 (42. szám) - A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1808 informatikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe “az eközigazgatásért felelős miniszter” szöveg rész lép. Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretegyezményéről szóló 2007. évi LX. törvény 4. § (1) bekezdésében “a környezetvédelemért felelős miniszter” szövegrész helyébe “az energiapolitikáért felelős miniszter” szövegrész lép. Nézzünk egy másik területet! A javaslat hatályon kívül helyezi a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény két bekezdését, és ezzel kapcsolatban átmeneti szabályokat állapít meg. Miről is szól ez a javaslat? Hatályát veszti a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 35. § (4) és (5) bekezdése, amely jelenleg az alábbi rendelkezéseket tartalmazza. (4) bekezdés: “Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy anna k egy része alatt nem állt házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt a közjegyző által vezetett Élettársi nyilatkozatok nyilván tartása által igazolt élettársi kapcsolatban élt.” (5) bekezdés: “A (4) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő alatt több férfivel élt az Élettársi nyilatkozatok nyilvántartás a által igazolt élettársi kapcsolatban.” Az élettársi kapcsolatok nyilvántartása bevezetésének gyakorlati tapasztalatai rámutattak arra, hogy a nyilvántartáshoz fűződő apasági vélelem kevés esetben alapítja meg az apaságot, ugyanakkor aránytalan terhet ró a szülőkre a házasságon kívül született gyermek anyakönyvezése során. A szabály hatályának fenntartása alatt keletkezett vélelmek jövőbeli rendezését átmeneti rendelkezés szolgálja. Így a törvény új 112. §sal egészül ki, amely szerint ha a gyermek 2010. j anuár 1je és 2010. december 31e között született, és az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állt házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával a fogamzási i dő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt a közjegyző által vezetett Élettársi nyilatkozatok nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban élt. Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő alatt több férfivel élt az Élettársi nyilatkozatok nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban. Nézzük, milyen módosításokat tartalmaz a javaslat az iparjogvédelem, vagy ahogyan talán helyesebb mondani, a szellemi tulajdon területéről. Változik a hivatal elnevezése. A Magyar Szabadalmi Hivatal helyett Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala lesz az a szervezet, amely a központi hivatali feladatokat ellátja. A hivatal jelenleg is felel valamennyi iparjogvédelmi oltalomért és a szerzői jog területére eső számos állami feladatért, indokolt ezért, hogy az elnevezés tükrözze ezt a széles kompetenciát, és igazodjék a hivatal tényleges tevékenységi köréhez. A szellemi tulajdon fogalmának a hivatal elnevezésébe való beemelése köv eti a nemzetközi és európai példákat is. Az iparjogvédelem, például a szabadalmak, védjegyek, minták, földrajzi árujelzők és a szerzői jog világszerte elfogadott és alkalmazott gyűjtőfogalma a szellemi tulajdon. (11.40) Ez a fogalom közérthető , tiszteletet ébreszt, jól kifejezi a védett javak szellemi természetét és a jogviszonyok dologi tulajdonhoz hasonló, abszolút szerkezetét. Jelenleg a hivatal az iparjogvédelem területén külön nyilvántartást vezet a bejelentésekről és a lajstromokról. A ja vaslat megteremti a törvényi hátterét annak, hogy a jelenleg külön vezetett, a bejelentéseket és a lajstromozott oltalmakat tartalmazó nyilvántartások eggyé olvadjanak össze. Ennek megfelelően a közzétett iparjogvédelmi bejelentések adatai a státusuk megfe lelő feltüntetésével szintén a lajstrom részét képezhetik, azaz két nyilvántartási forma online környezetben összevonható. A javaslat számottevően növeli az egyes eljárási cselekmények elektronikus intézésének lehetőségét. Így például bizonyos elektroniku s úton kezdeményezett eljárások során lehetővé válik, hogy az ügyfél az ügyfélkapun keresztül kezdeményezzen eljárást: a hivatal elektronikus úton
