Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 3 (42. szám) - Egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1793 Nagyon kíváncsi leszek, ho gy az e törvényjavaslattal bevezetendő ellenőrzési eszközök alá vetettek körét mikor fogja tovább bővíteni a hatalom. Például a korrupt rendőrök és adórevizorok utáni hajszát követően a társadalom igazságérzetével biztosan találkozna, ha a korrupt politika i vezetők leleplezése érdekében például a kormány tagjai, a polgármesterek is megbízhatósági vizsgálat hatálya alá kerülhetnének. Önkényessé válik a vezetők kinevezésének rendszere is. A törvényjavaslat elhagyja a Hszt. azon rendelkezését, amelyik a vezető i állások, illetve az azok betöltéséhez szükséges képzések vonatkozásában kötelezővé tette a pályáztatást. Nos, a törvényjavaslat változatlan formában történő elfogadása esetén a pályáztatás csupán lehetőség marad. Mindez cseles módon, a hatályon kívül hel yező rendelkezések között, jól elrejtve található meg a törvényjavaslatban. Ez a sunnyogó jogalkotás már nem először érhető tetten a fideszes kormány törvényjavaslataiban. Az állomány legérzékenyebb pontja nyilvánvaló módon az illetményrendszer szabályozás a. A királyi gárda tagjai és a provokátorok kiemelt díjazását már említettem. Azonban még e kategóriákon belül is megdöbbentően tág teret engednek maguknak a hatalom urai a büntetésnek és jutalmazásnak. A terrorelhárítók pótléka a törvényjavaslat szerint 1 50450 százalékos sávban, a provokátorok esetében 100250 százalék között mozoghat. Megéri tehát a felülről jövő elvárásoknak eleget tenni, a nemzeti együttműködés rendszerének mechanizmusait jól kitanulni, és minél több megbízhatatlan rendőrt és kormányti sztviselőt nyakon csípni. Aki nem buzgó és nem hozza a normát, az bizony a fizetésben is lemaradhat. Az illetményre vonatkozó szabályok ilyen módon történő átalakítása nem csupán ebben a törvényjavaslatban érhető tetten. A nemzeti adó- és vámhivatal elnöké nek szintén biztosítanák, hogy személyi illetmény meghatározásával a politika számára kedves kormánytisztviselők, pénzügyőrök illetményét jóval a bértábla fölé emelje. A közszféra jogviszonyait szabályozó törvények éppen azért tartalmaznak bértáblákat, gar antált előmenetelt, hogy a politikai vezetés e módon ne avatkozhasson bele önkényesen a szakmai munkába. Mint látható, ezt a féket is kioperálja a kormány. A törvényjavaslat nem csupán a nemkívánatos politikai befolyás, durvábban fogalmazva az önkényes pol itikai beavatkozás kockázatát rejti magában, hanem ezenfelül valószínűsíthetően rontani fogja a bűnüldöző szervek tevékenységének hatékonyságát is, és végső soron az ország közbiztonsági helyzetének további romlásával is együtt járhat. A törvényjavaslatba kódolt, különböző rendőri szervek közötti konfliktusok és az ezzel járó ad hoc miniszteri beavatkozások már önmagukban alkalmasak lehetnek a normális hétköznapi munka megmérgezésére. (10.30) Ezért elfogadhatatlan a törvényjavaslat koncepciója, miszerint a Magyar Köztársaság rendőrségét az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv - még egyszer mondom, a törvényjavaslat nagy ívű módosítása alapján a kisbetűs rendőrség , a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, vala mint a terrorizmust elhárító szerv alkotja. A Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint a rendőri feladatokat továbbra is az egységes állami rendőrség keretén belül, egyértelmű felelősségi és függelmi viszonyok között kell ellátni. Ez az elv a törvényjav aslat mögött meghúzódó számos, megfontolásra érdemes elgondolás elfogadása esetén is érvényesíthető és érvényesítendő. Így elfogadható lehet az a kormányzati szándék, ami a terrorizmus elleni küzdelemre, az ilyen jellegű fenyegetések elemzésére, felderítés ére és elhárítására hivatott szervezetrendszer megújítására irányul. A hatályos törvények valóban nem szabályozzák kielégítően, ki és milyen mértékben felelős a terrorizmus elleni küzdelemért. Az Alkotmányvédelmi Hivatalnak, a rendőrségnek és a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnak is van ebben feladata, a munkamegosztás szabályozása azonban valóban nem megfelelő. A törvényjavaslat azonban e problémát nem megoldja, hanem a meglévő szereplők közé még egy újabbat beemel, a Terrorelhárítási Központ ot. Teszi ezt anélkül, hogy megnyugtatóan rendezné az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz és - a törvényjavaslat szavaival élve - az általános rendőri feladatot ellátó szervhez fűződő viszonyt. Ráadásul össze nem férő feladat- és hatáskörökkel ruházzák fel a