Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 3 (42. szám) - Egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1792 állományt. Az elégedetlenkedő vagy nem elég gé szervilis kormánytisztviselőktől már most is indoklás nélkül megszabadulhatnak a hatalom gyakorlói, és félek tőle, hogy nem kell sokáig várni, hogy e szabály a hivatásos állomány tagjaira is érvényes legyen. A kormány intézkedéseinek eredményeként gyakr an középkori állapotok alakulnak ki az országban. Miközben a legtehetősebbek adóterhei csökkennek, addig a szegénység elleni küzdelmet felváltotta a szegények elleni küzdelem. A jórészt szociális gyökerű problémákat kizárólag rendészeti kérdésként kezeli a kormány. Furcsa módon azonban a hatalom még a rendőrségben sem bízik, ezért van szükség a jól megfizetett elitalakulatokra, besúgóhálózatra, a bizalmatlanság légkörének kialakítására, a világos felelősségi viszonyok megbontására. Önök a lex Borkait, vagyi s a volt rendőrök passzív választójogának Európában példátlan megvonását azzal indokolták, hogy a rendőrséget depolitizálni kell. Ezzel szemben azonban ez a törvényjavaslat tág teret enged a politikai önkény érvényesülésének. A törvényjavaslat nem szabályo zza kielégítően az új rendőri szervek feladat- és hatáskörét. Nem feltételezem, hogy a Belügyminisztérium vezetése és apparátusa ne tudna olyan törvényjavaslatot előterjeszteni, amelyben a feladat- és hatáskörök, valamint a felelősségi viszonyok egyértelmű en meghatározottak. Ezért arra kell gondolnom, hogy szándékosan nagyolták el e törvény rendelkezéseit. Nem világos ugyanis, hogy ténylegesen milyen munkamegosztás szerint kell majd működnie az általános rendőri feladatot ellátó szervnek - újabb nevén a kis betűs rendőrségnek , a terrorizmust elhárító szervnek és az Alkotmányvédelmi Hivatalnak. Kevéssé megnyugtató, hogy a hatáskörre vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet fogja meghatározni. Szinte biztosra vehető, hogy az elnagyolt törvényi szabályo zás a mindennapi működésben állandó konfliktusforrás lesz. Ekkor fog nagy szerepet kapni a törvényjavaslat azon rendelkezése, miszerint hatásköri ütközés esetén a belügyminiszter dönt. A kellően homályos és a rendeleti felhatalmazás révén állandóan változt atható szabályozás jelentősen megnöveli a belügyminiszter informális befolyását, erősíti a rendőri vezetők megfelelési kényszerét a politika irányába, és így sokkal inkább teret enged a politikai önkény érvényesülésének. Legalább ennyire aggályos a nemzeti védelmi szolgálat és a megbízhatósági vizsgálat törvényjavaslat szerinti szabályozása. Eszerint a megbízhatósági vizsgálatot meglehetősen önkényes módon lehet majd alkalmazni a hivatásos állomány tagjaival, kormánytisztviselőkkel és közalkalmazottakkal sz emben. A megbízhatósági vizsgálatot évente akár három alkalommal is el lehet rendelni, alkalmanként akár 15 napig folytatható, tehát az érintett akár évi 45 napon, vagyis másfél hónapon keresztül is feldolgozás alatt állhat. Ezen időszak alatt a rendőrség legjobban fizetett rendőrei, a legmodernebb titkosszolgálati eszközök bevetésével, bűncselekmények elkövetésével, a legrafináltabb módon provokálhatják ki a kötelezettségszegésüket. Tisztelt Képviselőtársaim! A rendőri korrupcióval szemben a lehető leghatá rozottabban fel kell lépni, és a korrupt személyektől a rendészeti szerveknek meg kell válniuk. Ez vitán felül áll. Azonban világosan látnunk kell, hogy a rendőrök is a magyar társadalom részei. Nem szentek vagy szuperhősök, hanem gyarló, húsvér emberek. Jól szervezett, rafinált és kitartó provokáció hatására olyanok is megbotolhatnak, akik egyébként tisztességesen, becsületesen végzik napi munkájukat. Ez a szabályozás jelenlegi formájában tökéletesen alkalmas arra, hogy a közvetlenül a belügyminiszter alá rendelt új szerv a hatalom számára nemkívánatos rendőrökre, kormánytisztviselőkre úgymond rászálljon, vegzálja és végül az állományból eltávolítsa. Mindezt úgy, hogy az NVSZ felé is konkrét utasításadási joga van a belügyminiszternek. A törvényjavaslat sz erint a belügyminiszter mindenféle jogszabályi kötöttség nélkül maga határozhatná meg a kifogástalan életvitel ellenőrzése elrendelésének gyakoriságát is, amivel nemcsak az állomány tagjáról, hanem annak egész családjáról információ szerezhető be, és a ren dőri jelleg leplezésével, vagyis titokban környezettanulmány készíthető. Így több tízezer családot fog a Belügyminisztérium megfigyelés alatt tartani. Tehát a politika önkényes beavatkozására e szabályrendszer is tág teret enged.
