Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 3 (42. szám) - Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
1782 és ennek az alapkövét rakták le. A másik baljós pillanat 1914. június 21én volt. Tudjuk, hogy mi következett ezután, és hogy azok az évek nem a templomépítésnek kedveztek, de köszönhetően a húszas évek kormányzati politikájának, a templomot már 1930ban sikerült fölszentelni, Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter vett részt a szentelésen. Miután többször szó esett itt Klebelsberg kultuszminiszter személyéről és tevékenysége fontosságáról, hadd használjam ki ezt az alkalmat arra, hogy megemlítsem, hogy a szegedi Dóm tér architektúrájának kialakításában, a koncepció keresztülvitelében nagyon nagy szerepe volt, mondhatnám, meghatározó szerepe volt gróf Bánffy Miklósnak is, akinek a neve talán méltatlanul maradt ki ebből a felvezetésből. Erre a rövid áttekintésre az ért volt szükség, hogy belássuk azt, hogy ez valóban a magyarság egyik legfontosabb kegyhelye. Ezzel kapcsolatban vissza kell emlékezni az úgynevezett Nemzeti Emlékcsarnokbizottság létrehozására, és tudnunk kell, hogy Klebelsberg miniszter Stróbl Alajos s zobrászművész halála után az Epreskertben megtekinthető hagyatéki kiállításán néhány szoborra fölfigyelt, ezeket megvásárolta, és ezekkel vetette meg az alapjait annak, amit egyszerűen panteonnak nevezünk. Köszönhetően a huszadik század viharos és szeizmik us történelmi és politikai változásainak, az, hogy milyen magyar személyiségek kerüljenek be abba a százas panteonba, valóban úgyszólván kezdettől viták tárgyát képezte. Ennek a Nemzeti Emlékcsarnokbizottságnak a tevékenységét már akkor viták kísérték, és azt kell tudni még, hogy 1997ben, tehát 13 éve újjáalakult a Nemzeti Emlékcsarnok fejlesztését felügyelő bizottság, az egyetem, a püspökség, az akadémia és a városi önkormányzat prominenseiből. Azt szabták feladatul, hogy kijelölje a magyar nemzeti szell emnek azokat az elhunyt, legkiválóbb képviselőit, akiknek emlékét megörökítésre méltónak tartja. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Elmondható tehát, hogy kedvező változásokról tudunk beszámolni, az eredeti szerepkörbe helyezve al akulnak a dolgok. Néhány eltávolított szobor, mint Mária Terézia vagy Ferenc József szobra visszakerült a helyére, ez már vitákat váltott ki. Végezetül hadd mondjam el, hogy megítélésünk szerint elsősorban Szeged város polgárai az illetékesek, hiszen ennek az egyedülálló szoborgyűjteménynek Szeged városa viseli a gondját… (Kikapcsolják a mikrofonját.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Államtitkár úr, sajnos öt perc állt csak az ön rendelkezésére válaszolni, 46 másodperccel léptük túl a keretet. Nagyon örülünk, ho gy az államtitkár úr is fontosnak ítéli ennek a bizottságnak a működését, tisztelettel azt kérjük, hogy támogassa is a következőkben. Köszönöm szépen a felszólalását. (Taps.) Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Göndör István frakcióvezetőhelyettes úr, az MSZP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, frakcióvezetőhelyettes úr! (9.40) GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Orbán Viktor elszámította magát: a fülkeforradalom kevés volt ahhoz, hogy az Unióban is forrad almat csináljon, az Unió nemet mondott, nem engedte elszaladni a költségvetési hiányt. Innen kezdődik az Orbánkormány gazdaságpolitikai ámokfutása, elkezdődött a kapkodás. Éveken keresztül a kampányban hirdették: a Bajnaikormány megoldásai rosszak, más m egoldás kell - se vége, se hossza nem volt az osztogatási ígéreteknek. Hol a más megoldás? Az adótörvényekből és a 2011. évi költségvetési törvényjavaslatból egyértelműen kiderül, hogy a kormánynak soksok pénzre van szüksége, de strukturális átalakításokh oz nem fűlik a foga. A tehetőseknek adandó adókedvezmény, a 32 százalékos kulcs eltörlése miatti költségvetési lyuk betöméséhez fedezet kell. Következnek a rövid távú fiskális megoldások tucatjai, ami hosszú távon rossz az országnak, az embereknek, elfogad hatatlan a demokratáknak.
