Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (Jakab István): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
1743 Köszönöm, képviselő ú r. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, 1515 perces időkeretben. Mielőtt ezt megtenném, először két percre megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak. (Derültsé g, zaj a kormánypártok soraiban.) GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, képviselőtársaim. Nagy öröm számomra, hogy örömet tudok okozni önöknek. ELNÖK (Jakab István) : Öné a szó, képviselő úr. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Nem a jogállamiságról , nem az alkotmányosságról, nem a demokráciáról, nem az előző törvénytervezetekhez kapcsolódó dolgokról, hanem az elkobzó adóról, a 98 százalékos mértékű adóról szeretnék néhány gondolatot mondani, csak annyit, hogy az a lépték, az a mérték, amiről itt, a Ház falai között többször szó esik a 30, 50, akárhány millió forintos nagyságrendek tekintetében, személy szerint én is úgy gondolom, érdemes elgondolkodni azon, hogy ezek helyénvalóake. De azt is szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy hitelesek akkor leh ettek volna, ha ezt mondjuk, 2001ben teszik, és 2002ben konzekvensen eszerint lépnek. Ha már ezt nem tették meg, és most egy törvénymódosítás kapcsán majd elérnek valahová, akkor pedig akkor lehetnek hitelesek, ha felhívják az akkori miniszterek figyelmé t, felhívják az önökhöz közel állók figyelmét, hogy a 139 milliós, a 87 milliós végkielégítések után fizessék vissza azt a 98 százalékos mértékű adóterhet. Tehát a konzekvencia talán akkor állja meg a helyét, ha vissza tudnak gondolni, és nem csak a jelen időszakot veszik alapul. Azt szeretném javasolni tehát önöknek, hogy ezt ne feledjék, ne feledjék, mert hitelesek így tudnak lenni, és fontos, hogy a magyar parlament kormányzati oldala hosszú távon hiteles legyen. A másik oldalró l pedig arra szeretném a figyelmüket felhívni, hogy módosító javaslatok kapcsán olyan mértékbeli változásokat ajánlottunk megfontolásra, amelyek megítélésünk szerint a köztisztviselőket, a volt köztisztviselőket, a kormánytisztviselőket (Az elnök csengővel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) és közalkalmazottakat segíti. Köszönöm szépen, a következő kétpercesben elmondom. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Most felszólalásra következik Schiffer András képviselő úr, az LMP képviselőcsoportjából, 15 perces időkeretben. Öné a szó. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék egy kicsit visszaevezni arra, hogy egyáltalán ennek a törvényjavaslatnak mi a célja, ami, azt gondolom, mindenki számára elfogadható kell hogy legyen. Egy kicsit arról szeretnék beszélni, hogy ma Magyarországon valóban egy megoldatlan probléma, hogy különböző munkajogi megállapodások esetén a polgári jog bizonyos alapvető normái nem felhívhatók. Arról van szó, hogy abban az esetben, hogyha olyan menedzserszerződéseket kötnek, mondjuk, a Magyar Fejlesztési Banknál vagy éppen más köztulajdonban álló cégeknél, amelyek egyébként egy polgári bíróság előtt a jó erkölcs zsinórmértékét nem érik el, nem elégítik ki a jó erköl cshöz fűzött polgári jogi követelményrendszert, akkor ezekkel a megállapodásokkal nem vagy csak nagyon nehezen lehetne bármit kezdeni. Tudniillik, ami az önök törvényjavaslatában akceptálható célkitűzés, az pontosan az, hogy amennyiben köztulajdonban álló cégek esetén olyan egyedi munkáltatói döntések vannak, vagy olyan menedzserszerződéseket, extra munkajogi megállapodásokat kötnek, amelyek nyilvánvalóan azt a célt szolgálják, hogy bújtatottan kitalicskázzanak közpénzeket különböző köztulajdonban álló
