Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1736 még nagyobb, hogy újra nekiszaladjunk ennek a kérdésnek, és ezt a morálisan teljesen elfogadhatatlan ügyet megpróbáljuk törvényi szinten rendezni. Hogy mekk ora a mi felelősségünk, ezt jelzi az is, épp a mai napon olvastam ezt a felmérést, amit a Századvég készített. Egy ezerfős mintán kérdezték meg az érintetteket, és a megkérdezettek 91 százaléka egyetért azzal, hogy a sokak által pofátlannak nevezett, mások által jó erkölcsbe ütköző állami pénzeket, amit végkielégítés kapcsán juttattak bizonyos szereplőhöz az önök áldásos tevékenysége kapcsán, mindenképp visszaszerezzük. 91 százaléka az érintetteknek ezt szeretné, 6 százalék nem ért ezzel egyet, és 3 százalé ka az érintetteknek nem tudott véleményt mondani. Én azt gondolom, hogy ennél egyértelműbb támogatása kevés törvénynek van. Ami szintén itt szóba került a Házban, Vejkey képviselőtársam egy kétperces hozzászólásában utalt arra, hogy sokszor van a tételes j og és az emberek jogérzete vagy a morál között feloldhatatlan kapcsolat, illetve ez az ellentmondás persze feloldható, mi most erre teszünk kísérletet. Az eddigi tételes jog sajnos megengedte önöknek azt, hogy a saját elvbarátaikat ilyen helyzetbe hozzák, és ilyen hatalmas végkielégítésekkel távozzanak az állami szférából. Mi itt a morál álláspontjára helyezkedünk, és vissza fogjuk gyűjteni ezeket a hatalmas összegeket az érintettektől. Ebben, azt gondolom, az alkotmány mondatai sincsenek kőbe vésve - bár é n azok közé tartozom képviselőtársaimmal együtt, akik tisztelik az alkotmányt , és az alkotmány mondatait megmérő testületet érintő szabályok sem kőbe vésettek, azok is nyilvánvalóan megkérdőjelezhetők. Az egész alkotmányozás, ami most zajlik a Házban, gy akorlatilag erről szól, nemcsak az Alkotmánybíróságot, hanem más alkotmányban rögzített jogintézményt is górcső alá veszünk, és az új alkotmányban nyilvánvalóan valamifajta szabályokat fogunk megfogalmazni számukra. A közérdeket itt mindenképp érvényesíten i akarjuk, a közérdek érvényesítése pedig azt várja el tőlünk, hogy ezeket a lehetetlen, arcpirító végkielégítéseket visszaszerezzük. Erre látunk alkotmányos megoldást, és nyilvánvalóan az önök módosító indítványait is számba vesszük, mert én is azok közé tartozom, akik azt gondolják, hogy ez nem a pedagógusokat érintő, 30 év munkaviszony után járó végkielégítésekről és egészségügyi dolgozókról szól, hanem azokról, az önök kapcsolati hálójában lévő elvbarátaikról, akiket önök szándékosan vagy gondatlanságbó l juttattak ilyen hatalmas állami pénzekhez. Ez nem tűrhető, ezért én azt gondolom, helyesen cselekszünk akkor, amikor újra nekifutunk ennek a törvényalkotásnak, és megpróbáljuk ezt a kérdést úgy rendezni, hogy a tételes jog feleljen meg az emberek igazság érzetének, ha úgy tetszik, a morálnak. Ha ebben támogatnak minket, az megtisztelő lesz számunkra. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Balczó Zo ltán képviselő úrnak, a Jobbikképviselőcsoport vezérszónokának. BALCZÓ ZOLTÁN , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Általában egy törvényjavaslatnak van általános vitája, részletes vitája. Most megismétel t vitáról van szó, de mégis egész más feltételek között zajlik ez a vita, mint megelőzőleg, egy alkotmánybírósági határozat fényében és egy párhuzamosan zajló alkotmánymódosítás közben. Hadd szóljak én is röviden - nem akarom ismételni az elhangzott érveke t - a jogszabály érdemi részéről. Természetesen ezeknek az arcátlan végkielégítéseknek véget kell vetni, és azzal is egyetértettünk, hogy ez visszamenőleg történjen meg. Nem lehetséges azt mondani, hogy ha megnyerte, hadd vigye, megtörtént, majd a jövőre n ézve igaz, a társadalomnak az igénye, igazságérzete ezt követeli meg. (23.00)
