Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1737 Az, hogy egy összeghez kötéssel valósult meg… - miközben hallottuk a jogászokat, hogy miért kell egyáltalán ezzel foglalkozni, hiszen a jó erkölcsbe ütköző szerződések eleve érvé nytelenek, jogellenesek. Nagyon jól tudjuk, hogy adott esetben a jó erkölcsbe ütközés érvényesítése bizony bíróságokon hogyan történik. Még precedenselv sincsen. Tudjuk azt, hogy hol sikerül, hol nem. Ha jól emlékszem, a BKVügyekben történt egy kísérlet, és a bíróság jogszerűnek ítélte, most kiderül, hogy talán más módon kéne közelíteni ennek a pénznek a visszaszerzéséhez. Vagyis azzal is egyetértünk, hogy igen, itt azt a döntést kellett meghozni, amely nem a bíróságok teljesen kétes és hosszú ideig tartó döntésére bízza ezt. Vajon hogyan állunk a népakarat kérdésével? Önök elég sokat hivatkoznak olyankor is a népakaratra, amikor tekintettel arra, hogy érthető okokból részletes, számon kérhető választási programmal nem készültek, é s most mindig azt halljuk tételesen… Nem azt mondják, hogy kérem szépen, mi kaptunk egy felhatalmazást, és mi ezzel úgy élünk, hogy amit az ország szempontjából jónak tartunk, végrehajtjuk, hanem minden egyes döntés mögé tételesen azt mondják, hogy mert a nép ezt akarta. A nép akarta, hogy az Alkotmánybírósággal így foglalkozzunk, a nép akarta azt, hogy a bűnelkövetőket és a gárdistákat egyformán börtönbe küldjük, tehát állandóan ezt halljuk. Most azonban teljesen egyetértünk Lázár frakcióvezető úrral, előt erjesztővel, aki azt mondja, hogy e mögött a javaslat mögött nagyszámú támogató áll, és számszerűsítette is. Lázár képviselő úr azt mondta, hogy 3 millió Fideszszavazó áll mögötte. Sokkal többen állnak mögötte, és hadd pontosítsak! Nem tudom megmondani, h ány Fideszszavazó áll mögötte! Azt tudom megmondani, hogy 2 706 292 szavazatot kapott a FideszKDNPlista. Ha ő úgy tekinti, hogy ez mind Fidesz, ez legyen az önök belső elszámolása. Hadd tegyem hozzá, az biztos, hogy a Jobbik 855 000 szavazója ugyanúgy t ételesen az általunk vállaltak alapján is egyetért ezzel a fontos lépéssel. És hogy sok tekintetben úgy tűnik, hogy igen, azonos platformon vagyunk a másik két ellenzéki párttal, de ennek a javaslatnak nézzük azért meg a szavazását, hogy hogyan történt, me rt erről szavaztunk már egyszer! Fidesz: 223 igen, nulla nem, nulla tartózkodás. MSZP: nulla, nulla, nulla. Vagy nem szavaztak, vagy kivonultak. Jobbik: 42 igen, nulla nem, nulla tartózkodás. KDNP: 36 igen - én említem őket is , nulla nem, nulla tartózkod ás. LMP: nulla igen, nulla tartózkodás. Tehát teljesen világos, hogy mi egyértelműen e mellett a törvény mellett álltunk. Akkor miért változhatna meg most már a döntésünk e kérdésben adott esetben? Azért, mert amikor ezt megszavaztuk, még csak hallottunk r óla, hogy igen, lehetnek alkotmányossági aggályok. Mi meg úgy gondoltuk, hogy ez olyan fontos törvény, hogy ha aggályok vannak, akkor majd az beigazolódik, mi úgy döntöttünk, hogy ezt meg kell szavaznunk. Valaki megkérdezheti: annyira mérvadó lett az alkot mány? Hiszen mi is azt mondjuk: új alkotmány kell, ez toldozottfoldozott, de valaki mondott erősebb kifejezést is erre a ’49. évi XX. törvényre. De vegyük tudomásul! Jelenleg a játékszabályokat ez a sokat kritizált alkotmány szabja meg. Miért mérvadó az A lkotmánybíróság határozata? Ez politikai álláspont és felfogás kérdése az Alkotmánybíróság megítélése, igen, tudjuk. Az első ciklusban, ’90 után az Alkotmánybíróság Sólyom László vezetésével nagyon sokat tett azért, hogy egy határozott átmenet, egy komoly, radikális rendszerváltozás - akárcsak úgy, mint mondjuk, Csehországban - ne valósulhasson meg. De ha az elmúlt 15 évben nézzük a tevékenységét, többen említették a Bokroscsomag esetében való fellépését, a Gyurcsánykormány esetében milyen fontos döntések et másított meg; hogyan tette lehetővé az önök társadalmi ügyekben tett népszavazását, és hogy a nemzeti radikális szavazóknak is mondjak valamit: ha azt mondják, hogy egyáltalán az Alkotmánybíróságot miért tekintjük mi mérvadónak adott kérdésekben. 1998b an a MIÉP bekerült a parlamentbe 5 százalékot meghaladó eredménnyel, és itt, ebben a parlamentben nem kaptuk meg a frakcióalakítás nagyon fontos jogát, és az Alkotmánybíróság volt az, amely ezt lehetővé tette. Tehát azt hiszem, hogy az elmúlt 15 év
