Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1735 államtitkár, aki már jóval korábban, az önök javaslata benyújtása előtt megtette a felajánlását társadalmi civil szervezetnek, úgyhogy amennyiben ez elvész, istenuccse, a civil szervezeteknek majd önök elmondják, hogy hogyan és miképpen történt, de ez a pártpolitikai csatározásról szól. Van egy harmadik javaslat, ez pedig, hogy az igazságérzetük ne torzuljon, hogy ne egy torz megoldást válasszunk, hiszen erről is kiderült, hogy alkotmányellenes, igyekezzünk ezt alkotmányossá tenni. Ez pedig pontosan arról szól, hogy azt az alanyi kört kell szűkít eni, akikre ez a jogszabály vonatkozhat, és azokat kell ebből védetté tenni, akiket más törvény alapján ez a járandóság megillet. Ha ez önök számára elfogadható, készek vagyunk a másik kettőt visszavonni, ha érdemben hajlandóak megvitatni a harmadik javasl atot, hogy olyan megoldás szülessen, amely tiszteletben tartja 3035 ledolgozott év közszolgálati jogviszonyát, és igenis azokat a bicskanyitogató - vagy arcátlan és pofátlan, és nem tudom, minek nevezi Szijjártó képviselőtársam - végkielégítéseket pedig m egadóztatja, ebben egyet fogunk érteni. És végezetül csak egy mondat, ugye, mivel az előző vitában a kormány nem fejtette ki az álláspontját, és a kormánypártok sem, most mondhatnám kicsit viccesen, hogy akkor lehet, hogy most, ebben a vitában fogják elmon dani az előző két témához az álláspontjukat, de ezt tényleg csak önámításnak tekintem; egy dolgot szeretnék leszögezni: ugye, önök is tudják, ez a törvény nem azért van itt, merthogy az Alkotmánybíróság és az alkotmány módosítása teszi ezt szükségessé? Kös zönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hargitai János képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. DR. HARGITAI JÁNOS , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Sok szempontból egy olyan törvény van előttünk, vagy újra előttünk, amit szimbolikusnak is tekinthetünk. Szimbolikus abban az értelemben, hogy vajon a Ház ban lévő frakciók hogyan viszonyulnak ehhez a törvényjavaslathoz, és persze elsősorban a szocialisták álláspontja izgalmas. Azt gondolom, hogy a választások előtt az egyik legnagyobb felháborodást kiváltó hír az volt, amikor az ország közvéleménye arról ér tesült, hogy egy BKVs személyzeti vezető - a minden bizonnyal jól megérdemelt munkája után - végkielégítésként és egyéb juttatásként 100 millió forintban részesült, és az csak hab volt a tortán, hogy másnap ugyanezt a jól felkészült hölgyet másfél millió forintért újra alkalmazták ennél a cégnél. Biztos vagyok benne, tisztelt szocialista képviselőtársam, hogy amikor önök ezt a hírt hallották a televízión keresztül, önök szégyellték maguk. Mi és a választóink fel voltunk háborodva, nem éreztünk természetese n mi sem büszkeséget, de meggyőződésem, hogy önök is szégyellték magukat. Ezt a helyzetet kell valamilyen módon felszámolnunk, és ma már legalább ott tartunk, hogy önökben is látok késztetést arra, hogy ezt a helyzetet valamilyen módon kezeljük. Azt is mon dhatnám, hogy akkor, amikor ezzel a problémával szembenézünk, akkor is rendelkezni fogunk, hogy vajon tényleg igaze az a politológusi állítás, ami elhíresült, hogy a mi országunk egy következmények nélküli ország. Azt is mondhatnám, hogy a politika hitelé nek helyreállításáról is szól ez a törvény, és ez elsősorban a mi felelősségünk. Kétharmados felhatalmazást kaptunk a választóinktól ahhoz, hogy az ilyenfajta jelenségeknek gátat szabjunk. Sőt, arra is felhatalmazást kaptunk, mert ez a választási ígéretein knek egyértelműen része volt, hogy ha lehet, visszamenőleg is orvosoljuk ezt a kérdést. Tettünk erre egy kísérletet. Az Alkotmánybíróság a visszamenőleges jogérvényesítést nem tartotta alkotmányellenesnek, ha ezt az adott adóévben tesszük. Tehát lehet arró l, tisztelt Tóbiás képviselő úr, beszélni, hogy nyúljunk vissza a rendszerváltásig - bár tehetnénk , biztos, hogy az alkotmányellenes lenne, de az adóévben, az Alkotmánybíróság arról rendelkezett, illetve döntött, hogy az adóévben, visszanyúlva a jogszabá ly megszületése előtti időszakra, ez önmagában nem lenne alkotmányellenes. Ezért a mi felelősségünk
